Az elmúlt tavaszi félév óta az osztrák és az EU tagországaiból érkezõ hallgatók jelentõs része ingyen tanulhat az Ausztriában található egyetemeken, a most õsszel beiratkozottak pedig az elsõ olyan évfolyamhoz tartoznak, melynek tagjai kezdettõl fogva tandíjmentességet élveznek. A változások hatására a grazi egyetemre például 53 százalékkal jelentkeztek többen, mint tavaly, a bécsi intézményben pedig hatezerrel nõtt az októberben kezdõdõ téli szemeszterre beiratkozottak száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A tandíjmenetesség ugyan nem automatikus, a kérvényezést azonban számos körülmény feljogosítja, a Bécsi Egyetemen például a hallgatók 80 százaléka nem fizet - írja az Origo. A mentesség egyik feltétele, hogy a képzési idõ nem lépheti túl két szemeszternél többel a félévek minimális számát, a továbbra is érvényben lévõ kvótaszabályzat azonban továbbra is kimondja, hogy a hallgatóság 75 százalékának osztrák állampolgárságúnak kell lennie.

"Mindenféle ellenõrzés nélkül beiratkoznak majd olyanok, akik nem is akarnak igazán tanulni" - nyilatkozta a Loebeni Nehézipari Egyetem rektora, Wolfhard Wegscheider. A tandíj egyben ugyanis a létszámkorlátozás megszûnését is jelenti Ausztriában, a hallgatók számát csak az orvosi egyetemeken, a pszichológia és a mûvészeti szakokon korlátozzák, mégis 1500-ról 2400 fõre nõtt a létszámkeret az orvosi egyetemeken, a pszichológia és a mûvészeti szakokon pedig 2015-ig 1600-ról 2300-ra fog emelkedni a hallgatói szám.

A rektorok úgy vélik, hiányzik a megfelelõ állami támogatás, ezt ellensúlyozhatja azonban az úgynevezett tanulmányi bevezetõ idõszak. A törvényi módosítás ugyanis arról rendelkezik, hogy a 2011-re bevezetendõ rendszerben a legfeljebb két féléves idõszak jelenti a kaput a tanulmányok folytatására. Sokak szerint a létszámcsökkentés eszköze lehet ez a rendszer.