Megjelentek a felsõoktatási intézmények által készített diplomás pályakövetési kutatások eredményei, amelyek az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltett www.diplomantul.hu honlapon érhetõk el - jelentette be Horváth Tamás, az Educatio felsõoktatási igazgatója október 14-én. A felmérésekbõl kiderül, hogy a diplomások 80 százaléka fõállásban helyezkedett el, és bár munkakörülményeikkel igen, a jövedelmükkel és karrierlehetõségeikkel nem elégedettek. A honlapon közölt adatok szerint a fiatalok csupán 10-20 százaléka válaszolt a feltett kérdésekre.

Az egyetemek és fõiskolák felméréseik során végzettjeiket kérdezték meg a diplomázásuk óta eltelt idõszak tapasztalatairól, boldogulásukról a munka világában. Az eredmények több forrásból álltak össze, így a központi kutatásokból, valamint az intézményi kutatásokból, de ezeket a jövõben az Educatio államigazgatási adatokkal is ki szeretné egészíteni - jegyezte meg a felsõoktatási igazgató. Az intézményi kutatásokban 31 felsõoktatási intézmény vett részt, közülük nyolc azonban még nem szolgáltatott adatot.

A kutatási eredményekkel kapcsolatban Horváth Tamás elmondta: jellemzõen a végzettek több mint 80 százaléka fõállásban és teljes munkaidõben tudott elhelyezkedni a végzést követõ egy évben. Egyelõre arról nem tudtak adatokat gyûjteni, hogy mekkora a munkanélküliség aránya, de az elhelyezkedett fiatalok elégedettek munkakörülményeikkel. Negatív visszajelzés csak két területrõl érkezett: a válaszadók jövedelmeikkel és karrierlehetõségeikkel sincsenek megelégedve. A megkérdezettek feleleteibõl kiderült továbbá, hogy az átlagos fizetésük havi nettó 140 ezer forint, de igen nagy a szórás intézményenként, sõt az intézmények egyes karai között is. Például a pedagógusképzést folytató karokon, intézményekben a százezer forint alatti fizetés is elõfordul, míg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemrõl (BME) kikerülõk 150-220 ezer forint között keresnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) diplomásai pedig 110-175 ezer, addig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egykori hallgatói 99-191 ezer forint között keresnek. Érdekes eredményt hozott, hogy a diplomások munkája mennyire kapcsolódik a végzettségükhöz: a BME válaszadóinak 16, az ELTE diákjainak 15, míg a PTE hallgatóinak csak 12 -19 százaléka mondta azt, hogy jenlegi munkája köthetõ az elvégzett szakhoz. A felmérés kiterjedt az aktív hallgatókra is, akiket arról kérdeztek, hogy terveznek-e további tanulmányokat, illetve mennyire tartják valószínûnek, hogy a diplomaszerzést követõen el tudnak helyezkedni. A BME hallgatóinak fele a továbbtanulást választotta, míg az ELTE-n tanulók csupán 38 százaléka szeretné folytatni tanulmányait. Arra a kérdésre, hogy találnak-e munkát frissdiplomásként, a legtöbb intézmény hallgatói nagy arányban, 50-60 százalékban felelték azt, hogy igen.

A válaszadási arány átlagosan 10-20 százalék között mozgott, 11 válaszával az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem érte el a legmagasabb arányt 42 százalékkal, míg a legalacsonyabb 11 százalékos válaszadási arány az ELTE-n, az Óbudai Egyetemen, és a PTE-n volt jellemzõ. Legtöbben a Szegedi Tudományegyetemrõl válaszoltak, 1269 fõ, ami 24 százalékos arányt jelentett.

Horváth Tamás a tájékoztatón beszélt arról is, hogy a magyar felsõoktatás bolognai rendszerre történõ átállásának egyik legnagyobb kérdése, hogy mire lesz elég az alapképzésben megszerzett diploma a munkaerõpiacon. Annak ellenére, hogy a kutatások csak 2009-ben indultak el, és tervezik a hagyományos és a bolognai rendszerben végzettek tapasztalatainak összehasonlítását, már most látható, hogy egyelõre nehezebben helyezkednek el a bolognai képzésbõl kikerülõk - foglalta össze a szakember.

A diplomás pályakövetési program európai uniós támogatással idén indult el a hazai egyetemeken és fõiskolákon. A kutatásban résztvevõ csaknem harminc felsõoktatási intézmény pályakövetési eredményei a Diplomán túl honlapján érhetõek el.