Nem ért egyet a vizsgalehetõségek csökkentésével Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A korlátozás a valóban tanulni vágyó fiatalok érdekeit szolgálja - véli ugyanakkor Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, aki a felsõoktatási törvényt elõkészítõ, augusztusban ülésezõ munkacsoportot vezette. A nem nyilvános felsõoktatási törvénytervezet sajtóinformációk szerint elõírná, hogy legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsõfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók.

Élet-halál uraivá válhatnának a professzorok a vizsgalehetõségek szigorításával - érvel a módosítási javaslat ellen Körösparti Péter, miközben Náray-Szabó Gábor szerint a tanulni vágyó egyetemisták, fõiskolások érdekeit szolgálná a változtatás, mellyel azt szeretnék elérni, hogy a diákok már az elsõ vizsgaalkalomra megfelelõen felkészüljenek. Jelenleg hat-nyolc alkalom nyílik a vizsgák teljesítésére, azok elmulasztását pedig legfeljebb a költségtérítéses besorolásba való áthelyezéssel szankcionálják - emlékeztet a HÖOK elnöke. Szükség lenne azonban legalább két emelt szintû érettségire a felsõoktatási felvételihez - ért egyet Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter, a HÖOK elnöke szerint továbbá a felvételi elõtt álló diákoktól egy nyelvvizsgát is el lehetne várni.

Náray-Szabó Gábor megerõsítette korábbi véleményét, mely szerint a tanulóknak a jelenlegi egyharmadosnál kisebb intézményvezetési beleszólási lehetõség is elegendõ lenne ahhoz, hogy hozzájussanak a lehetõ legmagasabb szintû oktatáshoz, valamint az egyértelmû vizsgafeltételekhez. Ezekben a kérdésekben továbbra is fontos megõrizni a hallgatók beleszólását, de ez már nem mondható el a dékáni és rektori kinevezések esetében - mutatott rá a professzor. A HÖOK elnöke felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a koncepció nem tenné lehetõvé számukra az egyetem vezetõinek választásában való részvételt. Szerinte így az a helyzet állna elõ, hogy a diákok szavazhatnának például az országgyûlési képviselõkre, de az általuk talán jobban is ismert rektorokra és dékánokra nem.

Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter arra is kitért, hogy a felvételizõknek nem a felsõfokú oktatási intézmények népszerûségi listája, hanem a jövõbeni elhelyezkedési lehetõségeik szerint kellene válogatniuk a fõiskolák és egyetemek között. Az egyetemi tanár szerint a kormányzatnak ezért a munkaerõpiac igényeit felmérve kellene megszabnia, hogy milyen arányban lehet jelentkezõket felvenni az egyes szakcsoportokra. Hozzátette: jelenleg túl sok az elhelyezkedni képtelen bölcsész, miközben hiány van például gépészmérnökökbõl, illetve más természettudományi végzettségû szakemberekbõl.