Nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhetnek a végzõsök, ha életbe lép az Országgyûlés oktatási bizottsága által tervezett egyszeri, a 2015/2016-os tanévig tartó amnesztia - nyilatkozta a bizottság december 6-ai ülésérõl Pokorni Zoltán. Az oktatási bizottság elnöke hangsúlyozta: azok élhetnének a lehetõséggel, akik a 2012/2013-as oktatási ciklustól kezdve az abszolutórium megszerzését követõ három évben sem tudnak nyelvvizsgát szerezni. Arról azonban az intézmények vezetése döntene, hogy mely szakokon adná ki a diplomát nyelvvizsga nélkül.

Egyszeri amnesztiával segítené az oktatási bizottság azokat a hallgatókat, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatnak diplomát. A tervezet szerint a következõ tanévtõl a 2015/2016-os oktatási idõszakig lesz lehetõségük nyelvtudást igazoló okirat nélkül diplomát szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik az abszolutóriumot követõ három évben sem tettek le középfokú C típusú nyelvvizsgát - nyilatkozta Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke. Hangsúlyozta: ha a követelményt három év múlva sem tudja teljesíteni a hallgató, az adott felsõoktatási intézmény vezetõsége dönthet arról, hogy bizonyos szakokon, bizonyos területeken kiadja a diplomát nyelvvizsga nélkül. "A lehetõséget kínálnánk fel az intézményeknek, akik dönthetnek úgy, hogy védik az általuk kibocsátott diplomák értékét oly módon, hogy csak nyelvvizsgával lehessen azt megszerezni. Döntse el az adott intézmény, hogy mely szakon, milyen mentességi lehetõséget ad a hallgatóknak" - mondta Pokorni Zoltán.

A megjelölt idõkorlát - 2015/2016-os tanév - lejártával véget ér az amnesztia, és ismét nyelvvizsgával lehet csak kézhez kapni a diplomát. Az oktatási bizottság elnöke szerint akkorra tudják majd azt a feltételt biztosítani, hogy a felsõoktatásba belépõk stabil nyelvtudással rendelkezzenek. Pokorni Zoltán erõsnek érzi a kormány azon elõterjesztését, mely középfokú C típusú nyelvvizsgához kötné a sikeres felsõoktatási felvételit. Szerinte így csak a tanítási idõn felül nyelviskolákba járó gyerekek elõtt nyitnák ki az egyetemek kapuját, "ami erkölcsileg és gazdaságilag sem vállalható". Pokorni Zoltán elõre meghatározott, az idegen nyelvû érettségin elért eredménnyel felvételiztetne. A követelményeket pedig azután emelné, hogy a közoktatást alkalmassá tették a stabil idegen-nyelvtudás megszerzésére. "Az a célunk elõször, hogy az érettségi követelményeket egységesítsük: ne intézményekként, különbözõ háztáji érettségik legyenek, hanem országosan egységes követelményrendszert alakítsunk ki. Következõ lépésként pedig ezt közelítenénk a C típusú nyelvvizsgához."

Pokorni Zoltán kérdésünkre elmondta: a nyelvoktatás átalakítását úgy képzeli, hogy az adott óramennyiséget koncentrálják, összehúzzák - ugyanúgy, mint a nyelvi elõkészítõ évfolyamokban, amikor egy nagyon intenzív év áll a gyerekek rendelkezésére, hogy annyit beszéljék, tanulják az adott nyelvet, hogy utána merjenek megszólalni. Pokorni Zoltán szerint ezért érdemes a nyelvi elõkészítõ évfolyamokat megõrizni, esetleg csak programjukon változtatni.

Lassan egy évtizede a diploma kiadásának a feltétele, hogy nyelvvizsgája is legyen az illetõ fiatalnak. Pokorni Zoltán szerint ez indokolt és helyes, ugyanakkor tisztán kell látni azt is, hogy a rendszerünk álszent, mert úgy követeli meg a nyelvvizsgát a diplomázni készülõ fiataloktól, hogy nem ad segítséget annak a megszerzéséhez. Csaknem 30 ezer gyerek halmozódott fel, aki megírta a diplomamunkáját, megszerezte az abszolutóriumot, de mégsem kaphat diplomát, nem helyezkedhet el az általa vágyott állásra, mert nincsen nyelvvizsgája.