195 millió forintból újult meg a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje. Többek között korszerûsítették a pálma-, orchidea- és kaktuszházak fûtési rendszerét, új odúkat helyeztek ki, valamint védett növényfajok továbbszaporítását is vállalták.

Három évig tartottak a fejlesztések a Botanikus kertben. Több épületben, például a kaktuszházban korszerûsítették a fûtésrendszert, valamint a hiányzó részeken pótolták a beton vagy drótkerítést.

Nyolc hektáron építettek ki öntözõrendszert, és kivágták a park északi részén fekvõ akácost is, amit tölgyessé alakítottak át. A fejlesztési programban a szakemberek vállalták bizonyos növényfajok továbbszaporítását, és ezek visszatelepítését eredeti élõhelyükre. Ennek érdekében több mint két tucat védett és fokozottan védett, valamint 120 természetes fajról gondoskodtak.

Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója elmondta: „Nem elhanyagolandó, hogy bármi történik eredeti élõhelyükön védett, fokozottan védett fajokkal, akkor a térségben lesz legalábbis a harminc fajon belül hova nyúlni, hiszen fenntartunk ezekbõl a védett fajokból 200 és 2000 egyednyi, fajtól függõen, úgynevezett anyatõtelep-állományt.”

Kialakítottak egy mesterséges sziklagyepet, ami az Északi-középhegység növényeit mutatja be, valamint bõvítették a Kelet-Ázsiai gyûjteményt. A tavat is bõvítették, ahol egy mocsáros részt alakítottak ki.

Gaál István, a Tudományegyetemi Karok elnöke elmondta: „Egy rendkívül bonyolult mûveletnek minõsült, tudniillik az ottani állatokat és növényeket is ki kellett telepíteni, a tavat lecsapolni, kibõvíteni, majd a növényeket és állatokat visszatelepíteni.”

A botanikus kertben az állatfajokra is gondoltak. Az itt élõ, vagy fészkelõ madarak és kisebb emlõsök számára odúkat helyeztek ki.