Kulturális
A sámánnak a dob is drog
2016. december 6., Szabó László

Nemcsak tanulmányozta a sámánokat, de Dél-Koreában a segít? szellemeket is szórakoztatta Hoppál Mihály etnográfus professzor, aki a törzsi szertartásokon készült fotóit a Debreceni Egyetemen is bemutatta.

A samanizmussal foglalkozó kutató 1966-ban szerezte a Debreceni Egyetem jogel?djén diplomáját, els?, komoly felháborodást kelt? kiállítását még hallgatóként rendezte az egyetemen. „1962-ben nagybotrányt kavart az absztrakt festményeimb?l és grafikáimból rendezett tárlat, ugyanis akkoriban a szocialista realizmus volt az elfogadott irányzat, absztrakt festészetet emlegetni sem lehetett. Fiatalként azonban megpróbáltunk avantgárdok lenni. Az akkori Hajdú-bihari Naplóban nagy támadás is érte a kiállítást, de túléltük” –emlékezett vissza a 60-es évek viszonyaira Hoppál Mihály, aki a néprajznak azt az ágát er?sítette, amely a vizuális megközelítésre helyezte a hangsúlyt.

„Az emberek egyre kevesebbet olvasnak, de legalább a képeket megnézik” – indokol a professzor. „Amikor a sámánirodalmat elkezdtem tanulmányozni, azt láttam, hogy egyfajta képtelen, képek nélküli néprajzot m?veltek még a legelismertebb professzorok is. Vettem egy kamerát és úgy gondoltam, hogy amit látok, azt megörökítem, mert az hiteles dokumentumként mutatja be a jelenségeket, hiszen a leírás sokkal szubjektívebb. Hiába írtam le este, amit napközben megfigyeltem, kicsit regényszer? lett a szöveg. Az angolszász szakirodalomban fel is tették a kérdést, hogy néprajz és antropológia címen valójában regényeket írunk-e. Voltak olyanok, akik tényleg eladható történeteket kovácsoltak a terepen látottakból, a 60-as évek amerikai diáklázadásainak és drogkultúrájának kezdetén Carlos Castaneda az új-mexikói sivatagban találkozott egy sámánnal, amib?l egész sorozatot írt és milliókat keresett vele.”

A sámánokat nem véletlenül hozzák összefüggésbe a laikusok a mesterséges mennyországokkal, a közfelfogás szerint egy-egy szertartás elején olyan pszichedelikus szereket alkalmaznak, amelyek megnyitják a tudat számára az utat és lehet?séget egy másfajta élmény eléréséhez. Hoppál Mihály Dél-Koreától kezdve Kínán át egészen Szibériáig és Kubáig tanulmányozott a helyszínen sámánkultúrákat, s a növényi eredet? hallucinogének mellett más tudatmódosítókat is megfigyelt.

„Dél- és Közép-Amerikában tényleg használták ezeket a szereket a tudatállapot eléréséhez, de például Szibériában csak ritkán, ugyanis ott nagyon mérgez? bolondgomba termett, ma már egyáltalán nem alkalmazzák ezeket. A dob egyébként unit elég nekik, a dob ritmikus ütögetése, a hanghatás vagy egy jó tánc is elég volt a sámánoknak a megváltozott tudatállapot eléréséhez. Gondoljunk csak arra, hogy amikor szerelmesek vagyunk, vagy drukkhelyzetben a vizsgák el?tt, ezek szintén megváltozott tudati állapotokat eredményeznek” – avatott be a tudatállapotok szivárványába Hoppál Mihály.

A kutató pályája során Ázsiában és Amerikában is a helyszínen tanulmányozta a samanizmust, ahol járt, igyekezett fotókat és filmeket is készíteni, amiket a Magyar Televízió is bemutatott. „A fotók jelent?sége, hogy ezek dokumentumérték?ek, soha nem szóltam bele, mit csináljon a sámán, hogyan álljon be a kép kedvéért. Valójában nem is érdekelte ?ket, hogy fotó készül róluk, ugyanis amikor egy szertartás elkezd?dik, a sámán a szellemekkel van elfoglalva, nem a messzir?l jött utazóval, aki kérdéseket tesz fel neki.”

Kutatásai során azt sem kerülhette ki, hogy egy-egy szertartás részévé, ne csak megfigyel?jévé váljon. „Dél-Koreában kötelez? beszállni a szertartásba, a sámán odajön az emberhez és felhívja, hogy ? is táncoljon, mindenkinek kötelessége a segít? szellemeket szórakoztatni, miközben a sámán a szellemeket szólítja. Ráadásul még fizetni is kellett, a sámánok ugyanis sok áldozati ételt, italt – amit fröcsköltek – és ajándékot vettek a szellemeknek” – mesélt kalandjairól HoppálMihály.
 



A szerző további cikkei
I shot the target Els? alkalommal bukkant fel a testnevelés órák között.
Méltó helyen a Tisza István-szobor A DE F?épülete el?tt állították fel az intézmény egykori névadójának szobrát.
Új magyar ötletek a világhírnév kapujában Magyar, cseh, lengyel és szlovák innovatív megoldások versenyeznek a Brainfactory ötletverseny nemzetközi fordulójában.
A pálinkától félreütök A nagyerdei mulatságon huszonötezren töltötték az arcukba a kolbászokat.
Az amerikanisztika 25 éve Jubileumát ünnepli a DE Angol-Amerikai Intézetének Észak-amerikai Tanszéke.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei