Kutatóegyetemekké és vállalkozó közintézményekké válhatnának a felsőoktatási intézmények a parlament elé benyújtott felsőoktatási törvénymódosítás elfogadása esetén. Kutatóegyetemi minősítést a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert felsőoktatási intézmények kaphatnának, vállalkozó intézmények pedig az adósságállomány nélküli, saját, jövedelmező társasággal rendelkező egyetemek, főiskolák lehetnének. Változna továbbá a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje, a MAB feladatköre, illetve nyolc évről öt évre csökkenne az intézmények kötelező akkreditációja.

Több pontban változna a felsőoktatási törvény, ha a parlament elfogadná az oktatási tárca által összeállított javaslatot.
Kutatóegyetemi minősítést kaphatnak a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó felsőoktatási intézmények. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár tájékoztatása szerint hét-nyolc egyetem nyerheti el a kutatóegyetemi címet, amelyek már tavasszal pályázhatnak a három évre rendelkezésre álló, 20 milliárd forint összegű uniós támogatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a 69 felsőoktatási intézmény 2010-es támogatása a jelenlegi állás szerint 182 milliárd forint.

A cím elnyerésének feltételrendszerét a tervek szerint egy hónapon belül elkészítik. A szakállamtitkár szerint kritérium lehet majd az erős nemzetközi kapcsolatrendszer, a kiemelkedő kutatási háttér, illetve a minőségi képzés - amelynek ismérvei közé tartozik a tehetséggondozás, mentorálás, a diákköri és szakkollégiumi munka, illetve a sikeres hallgatói szereplések nemzetközi fórumokon.
A felsőoktatási törvénymódosítás tervezete önkéntes alapon lehetővé tenné a egyetemek, főiskolák vállalkozó közintézménnyé válását is, amelynek egyik legfontosabb feltétele az lenne, hogy az intézménynek ne legyen köztartozása, adósságállománya, valamint, hogy olyan intézményi társasággal rendelkezzen, amelynek bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát. Szempont továbbá, hogy az intézmény hallgatóinak legalább fele költségtérítéses legyen, tíz százaléka pedig külföldi állampolgárságú. A tárca szerint a jelenlegi 27 állami intézmény közül ezen kritériumoknak 5-6 egyetem, főiskola felel meg. A vállalkozó egyetemek pályázataikhoz, fejlesztéseikhez hitelt vehetnének fel, irányításukban pedig olyan öttagú testület kapna helyet, amelynek együttdöntési joga lenne az oktatókat, hallgatói képviselőket és rektorokat tömörítő szenátussal a pénzügyi és gazdasági ügyekben. Jelenleg az egyetemeken és a főiskolákon működő gazdasági tanácsoknak csupán véleményezési, döntés-előkészítői joguk van, vétójoggal nem élhetnek.

A benyújtott törvénymódosítás továbbá lehetővé tenné, hogy az intémzények közös képzést indítsanak bármely külföldi vagy hazai egyetemmel, ha a tervezett képzési programhoz az adott intézményben nincsenek meg a feltételek. A módosítás értelmében a szakindítás jogosultsága csak az azt kezdeményező felsőoktatási intézményt illetné meg. Változna a javaslat szerint a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje. A módosítás szerint az, aki már megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári munkakörre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) előzetes véleményének kikérése nélkül pályázhatna, ellenkező esetben a miniszter kérné ki a bizottság véleményét.
Az oktatási tárca a MAB feladatkörét is módosítaná. Eszerint a programakkreditáció helyett a belső minőségbiztosítási folyamatokat értékelő szervezetként működne közre a felsőoktatás fejlesztésében. A bizottság létszáma 29 főről 19 főre csökkenne.

A minisztérium javasloja továbbá, hogy a jelenlegi nyolc év helyett ötévenként legyen szükség az intézményi akkreditációra.