Kutatóegyetemekké és vállalkozó közintézményekké válhatnának a fels?oktatási intézmények a parlament elé benyújtott fels?oktatási törvénymódosítás elfogadása esetén. Kutatóegyetemi min?sítést a kiemelked? színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert fels?oktatási intézmények kaphatnának, vállalkozó intézmények pedig az adósságállomány nélküli, saját, jövedelmez? társasággal rendelkez? egyetemek, f?iskolák lehetnének. Változna továbbá a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje, a MAB feladatköre, illetve nyolc évr?l öt évre csökkenne az intézmények kötelez? akkreditációja.

Több pontban változna a fels?oktatási törvény, ha a parlament elfogadná az oktatási tárca által összeállított javaslatot.
Kutatóegyetemi min?sítést kaphatnak a kiemelked? színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó fels?oktatási intézmények. Manherz Károly fels?oktatási szakállamtitkár tájékoztatása szerint hét-nyolc egyetem nyerheti el a kutatóegyetemi címet, amelyek már tavasszal pályázhatnak a három évre rendelkezésre álló, 20 milliárd forint összeg? uniós támogatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a 69 fels?oktatási intézmény 2010-es támogatása a jelenlegi állás szerint 182 milliárd forint.

A cím elnyerésének feltételrendszerét a tervek szerint egy hónapon belül elkészítik. A szakállamtitkár szerint kritérium lehet majd az er?s nemzetközi kapcsolatrendszer, a kiemelked? kutatási háttér, illetve a min?ségi képzés - amelynek ismérvei közé tartozik a tehetséggondozás, mentorálás, a diákköri és szakkollégiumi munka, illetve a sikeres hallgatói szereplések nemzetközi fórumokon.
A fels?oktatási törvénymódosítás tervezete önkéntes alapon lehet?vé tenné a egyetemek, f?iskolák vállalkozó közintézménnyé válását is, amelynek egyik legfontosabb feltétele az lenne, hogy az intézménynek ne legyen köztartozása, adósságállománya, valamint, hogy olyan intézményi társasággal rendelkezzen, amelynek bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát. Szempont továbbá, hogy az intézmény hallgatóinak legalább fele költségtérítéses legyen, tíz százaléka pedig külföldi állampolgárságú. A tárca szerint a jelenlegi 27 állami intézmény közül ezen kritériumoknak 5-6 egyetem, f?iskola felel meg. A vállalkozó egyetemek pályázataikhoz, fejlesztéseikhez hitelt vehetnének fel, irányításukban pedig olyan öttagú testület kapna helyet, amelynek együttdöntési joga lenne az oktatókat, hallgatói képvisel?ket és rektorokat tömörít? szenátussal a pénzügyi és gazdasági ügyekben. Jelenleg az egyetemeken és a f?iskolákon m?köd? gazdasági tanácsoknak csupán véleményezési, döntés-el?készít?i joguk van, vétójoggal nem élhetnek.

A benyújtott törvénymódosítás továbbá lehet?vé tenné, hogy az intémzények közös képzést indítsanak bármely külföldi vagy hazai egyetemmel, ha a tervezett képzési programhoz az adott intézményben nincsenek meg a feltételek. A módosítás értelmében a szakindítás jogosultsága csak az azt kezdeményez? fels?oktatási intézményt illetné meg. Változna a javaslat szerint a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje. A módosítás szerint az, aki már megszerezte az egyetemi tanári címet, a fels?oktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári munkakörre a Magyar Fels?oktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) el?zetes véleményének kikérése nélkül pályázhatna, ellenkez? esetben a miniszter kérné ki a bizottság véleményét.
Az oktatási tárca a MAB feladatkörét is módosítaná. Eszerint a programakkreditáció helyett a bels? min?ségbiztosítási folyamatokat értékel? szervezetként m?ködne közre a fels?oktatás fejlesztésében. A bizottság létszáma 29 f?r?l 19 f?re csökkenne.

A minisztérium javasloja továbbá, hogy a jelenlegi nyolc év helyett ötévenként legyen szükség az intézményi akkreditációra.