Gyakran megyünk bevásárolni a Tescoba a Segner térre, plázába a Péterfiára vagy leszállunk a villamosról a Szent Anna utcai megállónál, hogy együnk egy sajtburgert. De vajon tudjuk-e, hogy ki volt Segner János, vagy hogy ki volt Péter fia, Jakab. Számtalanszor megfordulunk hasonló helyeken, mégsem ismerjük azok eredetét, történelmét. A következő összeállításunkban olvashattok pár érdekességet.

Csapó utca
A gyapjú megmunkálása a csapók, vagy teljes nevükön gubacsapók feladata volt. Ők készítették a gubát, a felső ruhadarabot. A debreceni bíró megengedte a debreceni csapóknak, hogy évi kétszer kirakodóvásárt tartsanak a Homokos utcán. Ettől kezdve nevezték Csapó utcának. A Csapó utca Debrecen egyik legrégebbi utcája, mert amikor a későbbi város helyén még több falu állt, a mai Csapó utca helyén már útvonal épült. 1849-ben a Csapó u. 16. szám alatt lakott Vörösmarty Mihály. Megfordult nála Petőfi és Arany, akkor az utcában lakott Jókai és Vas Gereben is.

Péterfia utca
Az Árpád-házi királyok uralkodásának vége felé, az 1290-es években a mai Debrecen jóval kisebb, de nem kevésbé gazdag határán három férfi osztozkodott: Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter. Péter fia is Péter, unokája Jakab volt. Péter fia tudománykedvelő, kultúrát pártoló ember volt. Ő Szentlászlófalvát birtokolta. Ennek főutcáját Péterfia Jakab utcájának nevezték el. Mivel a nép nem szereti a hosszú nevet, ezért idővel elhagyta a Jakab nevet, így lett belőle a mai Péterfia utca, ami Jókai, Mikszáth, Móricz írásaiban is él.

Burgundia utca
A debreceni vásárokra érkező nyugati Burgundia kereskedőire emlékeztet a régi utcanév. A 15. század végén már évi nyolc, hetekig tartó vásárt tartottak itt, Debrecen ezzel bekapcsolódott az európai kereskedelem áramközébe. A vásárokon képviseltette magát Franciaország keleti részén, a Szajna és a Loire felső folyásánál levő terület, Burgundia is. A burgundok áruikkal huzamosabb ideig tartózkodtak a városban. Szálláshelyük ott volt, ahol ma a róluk elnevezett Burgundia utca van. A burgundiai kereskedők, s áruik a debreceni vásároknak is szembetűnő színfoltjai voltak, látogatásaiknak kulturális kisugárzása volt.

Faraktár utca
Az utca neve arra utal, hogy Erdőspuszta, Nagycsere és a távolabbi Gut városi erdő fáját szállították az itteni faraktárba. A keskeny nyomközű Zsuzsi vonat eredetileg faszállításra épült, ma is az ott lévő Fatelep, közkeletű nevén Falóger mellől indul Nagycserére. Az utca város felőli részének eredeti neve Baranyi utca, vasúton túli szakasza pedig a Vámospércsi út volt, amely a rendszerváltásig az Április 4. útja nevet is viselte.

Segner tér
A tér Segner János András orvos, természettudós, fizikus nevét viseli. 1731-ben Debrecen orvosa lett, de egy év után Jénába ment tanítani. Később Göttingában 1748-56 között létrehozta az egyetemi csillagvizsgáló intézetet is. Hallgatói között mindig voltak magyar diákok, velük magyarul beszélt. Tudományos munkásságának eredményét életében elismerték: titkos tanácsos lett, tiszteletbeli tagja volt a berlini, a göttingai, a londoni és a pétervári tudományos akadémiának. Később róla nevezték el a Hold egyik kráterét.

Zákány utca
Az utca Zákány József professzor, a tervszerű tanítóképzés elindítójának nevét viseli. A Debreceni Kollégiumban tanult, s ott lett köztanító, majd kisújszállási rektor, a Rhédey család nevelője, s később nagyváradi rektor. 1838-ban fogadták el a tanítóképző intézet felállítására vonatkozó tervét Zákány javaslatára. Német és francia nyelvet, valamint architektúrát is tanított, tankönyveket írt. Pártfogolta a diákszervezeteket, énekeket zenésített meg. Jelöletlen sírban fekszik Vaján.

Jerikó utca
A 15-16. századi Debrecen körüli fekete földeket, később a homokbuckákat is szőlővel telepítették be. A szőlőművelést a debreceni kalmárok, mesteremberek mellékfoglalkozásként űzték. A szőlőtelepítésnek nagy szerepe volt a homokbuckák megkötésében is. A debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” elnevezés szőlővel telepített homokdombot jelent.

Andaházi utca
Andaházi-Szilágyi Mihály debreceni polgárról nevezték el az utcát. A teljes ellátást és szállást adó internátus először a Református Kollégiumon kívül, az Andaházi-Szilágyi Intézetben nyílt meg a végrendeletével, 1986-ban. Tíz arra érdemes diákot lehetett felvenni az intézetbe, öt-öt évre. Eleinte a Piac utca 31. szám alatt, a ház emeletén volt a nevelőintézet. Később a városon kívül a Poroszlay és Andaházi utca sarkán épített kertes villában működött az intézet, mely az első világháborút követően elvesztette vagyonát.

Vincellér utca
A vincellér (vinclér) a szőlőművelésben jártas, nagy gyakorlattal rendelkező szakember volt. A vincellérek, mint munkavezetők irányították a majorsági szőlők és városi polgárok szőlőbirtokain a napszámos szőlőmunkásokat. Debrecenben nem volt vincellércéh, bár a szőlősgazdák itt is alkalmaztak vincelléreket a várost körülvevő szőlőskertek szakszerű művelésének irányítására. A 17. század végén és a 18. században a város lakóinak az állattartás mellett a bortermelés volt a legfőbb jövedelmi forrásuk. Az érmelléki szőlőbirtokosok között is sok volt a debreceni. Ezért kapott utcát a Tócóskertben, 1927-ben.


/Forrás: Tóth Pál: Debreceni utcanevek/