203 igen, 147 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyûlés november 23-án a felsõoktatási törvény módosítását. A megváltozott jogszabály lehetõvé teszi a felsõoktatási intézmények vállalkozói közintézetté való átsorolását, a Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím és a kutatóegyetemi státusz elnyerését. A módosítás szerint csökken a Magyar Akkreditációs Bizottság létszáma, módosul a doktori fokozat megszerzésének körülménye, illetve nõ az államilag támogatott félévek száma a fogyatékkal élõ hallgatók esetében - írja az MTI alapján az origo.hu.

A felsõoktatási törvénymódosítás szerint vállalkozói közintézeti besorolást akkor kezdeményezhet a fenntartójánál egy költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény, ha az, és annak jogi személyiségû szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, több mint hatvan napja lejárt esedékességû adósságállománya nincs. Az átsorolással egyidejûleg vezetõ testületet kell létrehozni. A jogszabály szerint az egészségügyi felsõoktatási intézmény a kutatási, képzési feladatainak ellátása érdekében, az intézmény részeként, vagy elkülönített szervezet keretében egészségügyi szolgáltató mûködtetésére jogosult. Kutatóegyetemi státuszt kaphat az az intézmény, amely jelentõs teljesítményt nyújt a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés és innováció területén, és ezeket az eredményeket az oktatásba közvetíti, kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, kiemelkedõ teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint a kutatás és a képzés területén is kiterjedt nemzetközi együttmûködésekkel rendelkezik. Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat a miniszter pályázat útján annak a tehetséggondozásban kiemelkedõ intézménynek, amely elsõdleges feladatának tekinti a tudásalapú elitképzést, rendelkezik önálló, a felsõoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként mûködtetett képzési rendszerrel. A jogszabály szerint egy hallgató maximum 12 félévig vehet részt államilag támogatott képzésben, míg a fogyatékkal élõ hallgatók támogatott képzési ideje négy félévvel megnövelhetõ. A doktorjelöltek képzését is érinti a módosítás, amely szerint doktorjelölt a jövõben az is lehet, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit. Változik továbbá a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság létszáma és munkája. A jövõben az intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, mûvészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként értékelni kell. Az értékelésnek ki kell térnie a fent említett területek személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, illetve ezek érdekében tett intézményi fejlesztések értékelésére. A módosítás kitér rá, hogy a jelenlegi 29 fõ helyett 19 tagja legyen az akkreditációs bizottságnak. Ide 11 tagot - köztük egy nemzetközi szakértõt - a rektori konferencia, három tagot az Akadémia és a kutatóintézetek, kettõt a felsõoktatás mûködésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács és egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság delegál. Nem lehet a bizottság tagja, aki a Felsõoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselõ.