203 igen, 147 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgy?lés november 23-án a fels?oktatási törvény módosítását. A megváltozott jogszabály lehet?vé teszi a fels?oktatási intézmények vállalkozói közintézetté való átsorolását, a Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím és a kutatóegyetemi státusz elnyerését. A módosítás szerint csökken a Magyar Akkreditációs Bizottság létszáma, módosul a doktori fokozat megszerzésének körülménye, illetve n? az államilag támogatott félévek száma a fogyatékkal él? hallgatók esetében - írja az MTI alapján az origo.hu.

A fels?oktatási törvénymódosítás szerint vállalkozói közintézeti besorolást akkor kezdeményezhet a fenntartójánál egy költségvetési szervként m?köd? fels?oktatási intézmény, ha az, és annak jogi személyiség? szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, több mint hatvan napja lejárt esedékesség? adósságállománya nincs. Az átsorolással egyidej?leg vezet? testületet kell létrehozni. A jogszabály szerint az egészségügyi fels?oktatási intézmény a kutatási, képzési feladatainak ellátása érdekében, az intézmény részeként, vagy elkülönített szervezet keretében egészségügyi szolgáltató m?ködtetésére jogosult. Kutatóegyetemi státuszt kaphat az az intézmény, amely jelent?s teljesítményt nyújt a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés és innováció területén, és ezeket az eredményeket az oktatásba közvetíti, kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, kiemelked? teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint a kutatás és a képzés területén is kiterjedt nemzetközi együttm?ködésekkel rendelkezik. Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat a miniszter pályázat útján annak a tehetséggondozásban kiemelked? intézménynek, amely els?dleges feladatának tekinti a tudásalapú elitképzést, rendelkezik önálló, a fels?oktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként m?ködtetett képzési rendszerrel. A jogszabály szerint egy hallgató maximum 12 félévig vehet részt államilag támogatott képzésben, míg a fogyatékkal él? hallgatók támogatott képzési ideje négy félévvel megnövelhet?. A doktorjelöltek képzését is érinti a módosítás, amely szerint doktorjelölt a jöv?ben az is lehet, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit. Változik továbbá a Magyar Fels?oktatási Akkreditációs Bizottság létszáma és munkája. A jöv?ben az intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, m?vészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként értékelni kell. Az értékelésnek ki kell térnie a fent említett területek személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, illetve ezek érdekében tett intézményi fejlesztések értékelésére. A módosítás kitér rá, hogy a jelenlegi 29 f? helyett 19 tagja legyen az akkreditációs bizottságnak. Ide 11 tagot - köztük egy nemzetközi szakért?t - a rektori konferencia, három tagot az Akadémia és a kutatóintézetek, kett?t a fels?oktatás m?ködésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács és egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság delegál. Nem lehet a bizottság tagja, aki a Fels?oktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztvisel?.