Már "nyakig benne vagyunk" a szorgalmi idõszakban, kezdõdik a zh írás dömpingje, a rendszertelen táplálkozás, állandó rohanás, kapkodás, szétszórtság, és az ezekkel járó feszültség, frusztráltság. A stressz okozója ez a rohanó életforma, a betondzsungel, ahol élünk, az áremelések, dugók, a tömeg és az állandó zaj. Az állandósult stressz hatására könnyen válhatunk depresszióssá, sokan ezért szoknak rá a cigarettára, alkoholra és a drogokra.

Nem mehetünk el csukott szemmel a napi apró bosszúságok, a stresszet kiváltó tényezõk mellett. A stressz szerveztünk védekezési mechanizmusa a külsõ és belsõ, úgynevezett stresszorokra. Mint azt Illés Tibor pszichológustól megtudtam, a stresszorok a szociális életünkbõl erednek. Akár a közlekedés, vagy az idõjárás is elõhívhatják ezeket a stresszorokat. A megküzdésnek a következõ két típusa ismert:

1. Érzelemorientált megküzdés: Stressz esetén az egyén nem azzal foglalkozik, hogy a helyzetet megoldja, hanem, hogy a helyzet következtében kialakuló negatív érzelmi állapoton változtasson.

2. Problémaorinetált megküzdés: Ilyenkor magára a problémára fókuszál az illetõ, és a probléma forrását akarja megoldani, nem az érzelmet.

Megkérdeztem pár hallgatót, hogy mi a módszerük a feszültség levezetésére:

„A stressz levezetése nem egyszerû folyamat, és általában nem is szándékosan sikerül túltennem magam egy-egy szituáción, vagy az adott szituációk összességén. Meg tud nyugtatni kedvenc sorozataim nézése, õszinte beszélgetés a barátokkal, de a legjobb a fizikális levezetés egy edzõteremben.”(Tamás, kommunikáció szak, I. évf.)

„Sajnos még nem sikerült semmilyen módszert kidolgoznom arra, hogy megnyugtassam magam stressz helyzetben, különösen a vizsgaidõszakban. Nagyon ideges típus vagyok.” (Helga, magyar-történelem szak, II. évf.)

„A stressz nagyon káros az egészségre, és nincs semmi értelme. Amikor stresszes vagyok, általában zenehallgatással nyugtatom magam. Vagy megnyugtató, lassú zenét, vagy egy pörgõs, vidámat választok, de szomorút semmiképp.” (Bernadett, BTK, II. évf.)

Összegyûjtöttem néhány lehetõséget azok számára, akik nem tudják, hogyan vezessék le a stresszt, vagy netán új módszereket is kipróbálnának:

Keletrõl:
1. Jóga, meditáció, relaxáció. Cél az ellazulás, alfa-állapot.
2. Küzdõsportok: karate, taekwondo, kung-fu, sumo, tai chi, kick-box, thai box, önvédelem, judo. A rendszeres testmozgás által ugyanis levezetheted a felgyülemlett feszültséget.
3. Masszázs. Kinek nem esne jól ilyenkor egy kis masszírozás? A profikon túl, bármikor kérheted egy családtagodtól, vagy a barátaidtól, hogy nyomogassanak meg egy kicsit.
4. Füstölõk, fürdõolajok által kellemes illat érzet érhetõ el. A teák, gyógynövénykészítmények elfogyasztása esetén pedig szintén nyugalmi állapotba kerülünk. Iletve már maga a teafogyasztás rítusa is bír egyfajta öngyugtató, placebo hatással is.

Egyéb módszerek:
1. Zeneterápia: számunkra kellemes zene hallgatása.
2. Színterápia: köztudott, hogy a zöld szín nyugtató hatású, tehát érdemes zöld tárgyakkal körbevenni magunkat esetleg tanulás közben is.
3. Rajzolás: segíthet a koncentrációban. Sokszor könnyebb úgy értelmezni valamit, ha megpróbáljuk vizuálisan is látni (már ha ez lehetséges). A vizuális beállítottságú hallgatók számára minden bizonnyal sikeres megoldás. Sõt, egy kis firkálással is elérhetõ a frusztráltság érzetének csökkenése.
4. Nevetés: az egész szerveztet pozitívan befolyásolja. Fokozza az emésztési folyamatot, leépíti a stresszt és erõsíti az egész immunrendszert. Aktiválja a boldogsághormonokat és enyhíti a fájdalmakat. (Ugye máris elõkaptad a kedvenc vígjátékod?)

Akárhogy is, a lényeg az, hogy kifejleszd a saját módszered stressz- helyzetben, mert így sokkal jobban tudod kezelni. Azok az emberek, akik legjobban tudják kezelni a stresszes helyzeteket, rendszerint saját stresszoldó technikával rendelkeznek, amelyet szükség esetén használni tudnak. Ez a technika lehet bármi: forró fürdõ, testmozgás, jóga, meditáció. Ha pedig végképp úgy érzed, hogy a stressz hullámai átcsaptak a fejed felett, ne habozz segítséget kérni barátaidtól, családodtól, vagy esetlegesen egy szakembertõl.