A felvételi minimum pontszámok 200-ről 240-re emelése következtében 1500 ingyenes képzésben részt vevő diák, és 3-4000 fizetős képzésbe járó hallgató esne el a továbbtanulás lehetőségétől - becsülte meg a tavaly elért pontszámok alapján Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervezett módosítás következményét. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint pedig már a 160 pontról 200 pontra megnőtt felvételi küszöb is 3, illetve 7 százalékos létszámcsökkenést eredményezhet idén, ami nagy bevételkiesést jelent az intézményeknek.

Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke elmondta: egyelőre nem kaptak pontosabb statisztikát arra vonatkozóan, hogy mennyien esnének el a felsőoktatás lehetőségétől, ha 240 pontra emelnék a minimum felvételi ponthatárt, ám becsléseik szerint 1500 államilag támogatott és 3-4000 költségtérítéses hallgató nem jutna be az intézményekbe. Az érdekvédő szerint ez elsősorban a vidéki intézmények költségvetését érintené rosszul, hiszen a kevesebb hallgató után kevesebb állami támogatást kapnának az egyetemek, főiskolák. A HÖOK hivatalos álláspontját jövő héten teszi közzé.
Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke szerint már a jelenleg érvényben lévő 200 pontos küszöb is 3 százalékos létszámcsökkenést jelent majd az állami, és 7 százalékosat a költségtérítéses hallgatók körében, ez pedig nehéz helyzetet teremt az anyagi gondokkal küzdő intézményeknek. Szabó szerint félő az is, hogy épp a hiányszakmák - műszaki és természettudományi szakok - esetében jelentene létszámkiesést a módosítás beveztése.

A másik tervezett változtatással - amely a 50 pontra emelné az emelt szintű érettségiért járó plusz pontok számát, és így 500 pontra az elérhető maximum határt - a főrektor egyetért. Szabó hozzátette: a rektorok írásban szavaznak majd a javaslatokról.