Annak ellenére, hogy az akadémiai kutatóintézetek sikerrel kapcsolódtak be a doktoranduszképzésbe, a hallgatóknak nincs elegendő idejük a doktori tudás megszerzésére. A megoldást ezért nem a keretszámok növelése jelentené, hanem a hároméves képzés minőségi javítása, akár négy évessé bővítése és a kutatók karrierjének segítése - mondta el Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyarországi felsőoktatási érdekképviselet megújítása című projektzáró konferenciáján, szeptember 28-án.

Az egyetemek többsége, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is elsősorban az utánpótlás lehetőségét látta meg a doktoranduszképzésben, mivel eleinte nagy volt a bizonytalanság, és az egyetemek PhD képzéseik elindításakor csak kísérleteztek - mondta el nyitó beszédében Mezey Barna, a Magyarországi felsőoktatási érdekképviselet megújítása című projektzáró konferenciának otthont adó ELTE rektora. Hozzátette: a bolognai rendszer is számos kérdést felvetett, mint például azt, hogy miként illesszék abba a doktori képzést. Ennek menete azonban mindmáig tisztázatlan. "A jelenlegi, részben európai uniós forrásból megvalósított konferencia, illetve az érdekvédő szervezetek találkozása azonban jó kiindulási pont ezek tisztázására" - emelte ki a rektor.

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pozitívumként említette, hogy a felsőoktatási rendszer minden nyomás ellenére kitartott a doktorandusz képzés mellett. Kihangsúlyozta, hogy hiány van a doktori iskolákba bekerülők keretszámában, mégsem annak emelésével kellene javítani a képzésen, hiszen az csak a tömegképzést, és a színvonal esését jelentené. Ezért a megoldást a kutatásra fordítható támogatási összegek átalakításában látja a helyettes államtitkár. Amint elmondta: minőségi javulást hozhatna egy olyan finanszírozási rendszer, amely bizonyos keretszám fölött kevesebb összeget adna, hogy az elitegyetemeknek ne legyen kifizetődő a tömegképzés. Megjegyezte: a doktoranduszok esetében kevés a hároméves képzés a megfelelő tudásanyag átadására, így célszerűbb lenne azt plusz egy évvel kibővíteni vagy pályázati lehetőségek révén fejleszteni a hallgatók ismereteit.

A helyettes államtitkár elmondta: ezekben a hetekben tárgyalják meg a tárcánál az új felsőoktatási törvény koncepciójához a különböző munkacsoportoktól beérkezett véleményeket, majd októberben a doktoranduszok és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel is egyeztetnek.

A konferencia második szekciójának első előadója Kucsera Tamás Gergely, az Érdekképviseleti szervezetek kapacitásának fejlesztése című program projektvezetője elmondta: míg a hallgatói önkormányzatok előszervezetei egy elitista szemléletű szervezetet valósítottak meg, addig mára az elsődleges céljuk a minőségi felsőoktatás megteremtése. Ehhez viszont meg kell vizsgálniuk, hogy a bolognai rendszer milyen lehetőségeket nyitott meg, például, hogy előnyt jelenthet-e az alapképzést befejező hallgató esetében az, ha egy másik intézmény mesterképzésén folytatják tanulmányaikat. A program kapcsán Lévai Róbert Sándor kutató, az Universitas Press képviseletében elmondta, hogy kutatásokat végeztek a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) munkájával kapcsolatban. Kiderült, hogy míg a HÖK tagjai főként a kapcsolattartást, a karrier lehetőséget látják a betöltött posztjukban, addig a DOSZ tagjai sokkal inkább az érdekképviseletet helyezik előtérbe. A kutatás továbbá rámutatott arra is, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői sokszor úgy érzik, hogy a HÖK a minőségi oktatás ellen tesz, mivel nem tudnak hosszútávon gondolkodni, nem fogadják el a jövőt formáló intézkedéseket - mondta el a kutató. Ehhez kapcsolódóan Szonda Tamás, a nem formális oktatással foglalkozó Hexolut Consulting ügyvezetője kiemelte: cégük két területen vett részt a kutatásban, egyrészről a HÖK, másrészről a DOSZ munkájának javítási lehetőségeit vizsgálták. Elsősorban csapatépítő tréningeket rendeztek, hogy elősegítsék a HÖK képviselőinek jobb kapcsolatát, az eredményesebb együttműködés érdekében.