Annak ellenére, hogy az akadémiai kutatóintézetek sikerrel kapcsolódtak be a doktoranduszképzésbe, a hallgatóknak nincs elegendõ idejük a doktori tudás megszerzésére. A megoldást ezért nem a keretszámok növelése jelentené, hanem a hároméves képzés minõségi javítása, akár négy évessé bõvítése és a kutatók karrierjének segítése - mondta el Dux László felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár a Magyarországi felsõoktatási érdekképviselet megújítása címû projektzáró konferenciáján, szeptember 28-án.

Az egyetemek többsége, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is elsõsorban az utánpótlás lehetõségét látta meg a doktoranduszképzésben, mivel eleinte nagy volt a bizonytalanság, és az egyetemek PhD képzéseik elindításakor csak kísérleteztek - mondta el nyitó beszédében Mezey Barna, a Magyarországi felsõoktatási érdekképviselet megújítása címû projektzáró konferenciának otthont adó ELTE rektora. Hozzátette: a bolognai rendszer is számos kérdést felvetett, mint például azt, hogy miként illesszék abba a doktori képzést. Ennek menete azonban mindmáig tisztázatlan. "A jelenlegi, részben európai uniós forrásból megvalósított konferencia, illetve az érdekvédõ szervezetek találkozása azonban jó kiindulási pont ezek tisztázására" - emelte ki a rektor.

Dux László felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár pozitívumként említette, hogy a felsõoktatási rendszer minden nyomás ellenére kitartott a doktorandusz képzés mellett. Kihangsúlyozta, hogy hiány van a doktori iskolákba bekerülõk keretszámában, mégsem annak emelésével kellene javítani a képzésen, hiszen az csak a tömegképzést, és a színvonal esését jelentené. Ezért a megoldást a kutatásra fordítható támogatási összegek átalakításában látja a helyettes államtitkár. Amint elmondta: minõségi javulást hozhatna egy olyan finanszírozási rendszer, amely bizonyos keretszám fölött kevesebb összeget adna, hogy az elitegyetemeknek ne legyen kifizetõdõ a tömegképzés. Megjegyezte: a doktoranduszok esetében kevés a hároméves képzés a megfelelõ tudásanyag átadására, így célszerûbb lenne azt plusz egy évvel kibõvíteni vagy pályázati lehetõségek révén fejleszteni a hallgatók ismereteit.

A helyettes államtitkár elmondta: ezekben a hetekben tárgyalják meg a tárcánál az új felsõoktatási törvény koncepciójához a különbözõ munkacsoportoktól beérkezett véleményeket, majd októberben a doktoranduszok és a hallgatói önkormányzatok képviselõivel is egyeztetnek.

A konferencia második szekciójának elsõ elõadója Kucsera Tamás Gergely, az Érdekképviseleti szervezetek kapacitásának fejlesztése címû program projektvezetõje elmondta: míg a hallgatói önkormányzatok elõszervezetei egy elitista szemléletû szervezetet valósítottak meg, addig mára az elsõdleges céljuk a minõségi felsõoktatás megteremtése. Ehhez viszont meg kell vizsgálniuk, hogy a bolognai rendszer milyen lehetõségeket nyitott meg, például, hogy elõnyt jelenthet-e az alapképzést befejezõ hallgató esetében az, ha egy másik intézmény mesterképzésén folytatják tanulmányaikat. A program kapcsán Lévai Róbert Sándor kutató, az Universitas Press képviseletében elmondta, hogy kutatásokat végeztek a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) munkájával kapcsolatban. Kiderült, hogy míg a HÖK tagjai fõként a kapcsolattartást, a karrier lehetõséget látják a betöltött posztjukban, addig a DOSZ tagjai sokkal inkább az érdekképviseletet helyezik elõtérbe. A kutatás továbbá rámutatott arra is, hogy a felsõoktatási intézmények vezetõi sokszor úgy érzik, hogy a HÖK a minõségi oktatás ellen tesz, mivel nem tudnak hosszútávon gondolkodni, nem fogadják el a jövõt formáló intézkedéseket - mondta el a kutató. Ehhez kapcsolódóan Szonda Tamás, a nem formális oktatással foglalkozó Hexolut Consulting ügyvezetõje kiemelte: cégük két területen vett részt a kutatásban, egyrészrõl a HÖK, másrészrõl a DOSZ munkájának javítási lehetõségeit vizsgálták. Elsõsorban csapatépítõ tréningeket rendeztek, hogy elõsegítsék a HÖK képviselõinek jobb kapcsolatát, az eredményesebb együttmûködés érdekében.