Alig változott az elmúlt három év során az egyes képzési területeken legjobban teljesítő felsőoktatási intézmények köre: míg a gépészmérnöki és informatikai képzések területén a Műegyetem, a jogi, illetve a kommunikációs képzésben az ELTE, a közgazdászoknál pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezeti töretlenül a listát, idén az idegenforgalom területén trónfosztó BCE lépett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) helyére. Hét képzési területet vizsgál a Heti Válaszban október 14-én megjelent felsőoktatási rangsor, az orvosi képzéseket nyújtó egyetemek között viszont nem állít fel sorrendet.

A Heti Válasz először 2005-ben állította sorrendbe a felsőoktatási intézményeket, amelyben a kezdetektől szakmai partnere a Central European Management Intelligence Tanácsadó Iroda (CEMI). A rangsort hat szempont alapján állították össze és közlik az intézmények között felállított sorrendet hét képzési területen. Idén a túljelentkezés mértékét, a diák-tanár arányt, az oktatói összetételét, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért hallgató eredményeket, a tipikus foglalkoztatók, illetve a munkaerő-közvetítők és fejvadászok véleményét vizsgálták. A rangsor hét képzési területet elemez, így sorba veszi a közgazdasági, jogi, idegenforgalmi, kommunikációs, informatikai, illetve gépészmérnöki képzést nyújtó intézményeket és összehasonlítja az orvosi pályára felkészítő egyetemeket.

Tavalyhoz hasonlóan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végzett a gépészmérnöki képzéseket sorrendbe állító lista élén, mely képes volt több hellyel növelni eredményeit a túljelentkezések és az oktatói összetétel szempontjából. A tizenkét felsőoktatási intézményt ragsoroló lista második helyén a Miskolci Egyetem (ME) szerepel, mely tavaly óta helyet cserélt a jelenleg bronzérmes Pannon Egyetemmel (PE). Előbbi az egyes szempontok szerint a második és a negyedik helyen foglal helyet, csupán a túljelentkezés terültén került lejjebb, a kilencedik helyre. Utóbbi a diák-tanár arányt és az oktatói összetételt tekintve is a dobogó első fokára állhatott, miközben jelentősen veszített a pontszámaiból a túljelentkezés területén: tavalyhoz képest hét hellyel hátrébb, csupán a tizedik pozíciót szerezte meg a veszprémi intézmény. A legnagyobb előrelépést a Pécsi Tudományegyetem (PTE) produkálta, mely a kilencedikről a hatodik helyre tornászta fel magát, miközben a Nyíregyházi Főiskola (NYF) csúszott vissza a leginkább: tavaly még éppen lemaradt a dobogóról, idén azonban már csak a tizedik lett.

Ugyan korábban nem is szerepelt az idegenforgalmi képzéseket nyújtó intézményeket feltüntető listán a BCE, idén az első helyet szerezte meg második helyre szorítva a tavalyi aranyérmes BGF-et. A vizsgálati szempontokon belül két első helyezését a munkaerő-közvetítők véleménye és az oktatói összetétel alapján szerezte meg a Corvinus, miközben a BGF a foglalkoztatók véleménye alapján a dobogó élére, a munkaerő-közvetítők véleménye szerint pedig második helyre állhatott. Három helyet javítva tavalyi helyezésén idén bronzérmet szerzett az idegenforgalmi képzések területén a PE, mely az oktatók összetétele és a foglalkoztatók véleménye alapján szerezte meg a legjobb helyezését, két ezüstérmet. Eredményükkel a veszprémiek javítottak a legtöbbet helyezésükön, miközben a negatívan teljesítők közül a Harsányi János Főiskolát, illetve a Kodolányi János Főiskolát (KJF) kell kiemelni, melyek a harmadikról és a másodikról a nyolcadikra, illetve a kilencedik helyre csúsztak vissza. Érdemes megemlíteni továbbá a Szolnoki Főiskolát, aki ugyan az összesítésben csupán az ötödik helyet érte el, a legjobb eredményt produkálta az első helyen, nappali tagozatra jelentkező és oda felvett diákok aránya területén.

Változatlan az első három helyet betöltő intézmények sora az informatikai képzések területén. Az első BME a vizsgált hat kategóriából háromban telesített az intézmények közül a legjobban. Nem csak a diákköri konferencián szerepelnek jól ugyanis az egyetem hallgatói, hanem a foglalkoztatók is jó véleménnyel vannak a Műegyetem diákjairól, miközben a munkaerő-közvetítők is őket ítélték meg a legfelkészültebbnek. A második szegediek az oktatók összetételét tekintve emelkednek ki a sorból, miközben a harmadik Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a tanulmányi diákköri versenyen elért hallgatói eredményekkel, illetve a munkaerő-közvetítők véleményével két második helyet szerzett magának. Néhány lépcsőfokos elő- és hátralépés mellett azonban nem történt nagyobb változás a terület intézményei között: a top tízben három-három helyet lépett előre a sorban a BCE és a Debreceni Egyetem (DE) a negyedik és az ötödik helyre.

Csupán hat egyetemet vizsgáltak meg a rangsor készítői a jogi képzések területén, abszolút elsőként pedig az tavalyi győztes ELTE került ki ismét a versenyből, mely a hat kategóriából négyben tarolt. Csupán a diák-tanár arány és az oktatói összetétel tekintetében sikerült megelőznie őt a miskolciaknak és Károli Gáspár Református Egyetemnek. Szintén megőrizte tavalyi helyezését a másodikként feltüntetett Szegedi Tudományegyetem (SZTE), mely a munkaerő-közvetítők véleménye alapján érte el legjobb eredményét a jogi képzési területen. A legjelentősebb elmozdulást a PTE teljesítette: a hetedik helyről a dobogó harmadik fokára lépett.

Megőrizte első helyét a kommunikációs képzésekben az ELTE, miközben a tavalyi harmadikról a második helyre léphetett elő az SZTE. Hét helyezést javítva került pedig a dobogó harmadik fokára a pécsi kommunikációs képzés, így a területen a PTE javította a legtöbb helyezést tavalyi eredményéhez képest. Leginkább a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) és a Károli csúszott vissza a 16., illetve a 12. helyre. Érdekes azonban, hogy a 13. helyen végző NYF-en olyan magas volt a túljelentkezés, hogy az első helyre került a kategóriában, a nyolcadik Nyugat-magyarországi Egyetem pedig a diák-tanár arányban remekel: tavaly és idén is az első helyet szerezte meg a területen.

A közgazdász képzések esetében vizsgálták meg a legtöbb intézményt, összesen 25 egyetem és főiskola eredményeit elemezték a szakértők. Első helyét megőrizve a Corvinus maradt az élen, melyet tavalyról egy helyet előre lépve a PTE követ. Jelentősen javított a harmadik helyre kerülve a BME, mely egy évvel korábban még csak a tizedikként jelent meg a listán. Hiába rendelkezik továbbá a legjobb túljelentkezési és tanár-diák aránnyal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az összesítésben csak a 12. lett öt helyezéssel visszalépve. A legtöbb elmozdulást hozó kategóriában három intézmény (ZSKF, Károly Róbert Főiskola és a KJF) teljesítménye esett vissza a legjelentősebben, hét-hét helyezéssel. Az egész rangsorban a Szolnoki Főiskola javította a legtöbb helyezést: a közgazdász képzés területén tavaly még csak 23. volt, idén viszont már a 11. helyre tornázta fel magát. A második legjelentősebb előrelépést a PE produkálta, mely kilenc helyezést javítva a 15.-re került.

A közgazdasági, jogi, idegenforgalmi, kommunikációs, informatikai, illetve gépészmérnöki képzésben részt vevő intézményeket rangsoroló listákat egy összetett index számítása révén alakították ki. A különböző szakok összetett indexeit öt, illetve hat elemi mutatószám egyszerű számtani átlaga alkotja. Az orvosi rangsort azonban egyedi módon kezelték: ennél öt mutatót képeztek, amelyekből egy eltér a többi szak értékelésénél használt mérőszámoktól.

A túljelentkezés során az adott intézménybe első helyen, nappali tagozatra jelentkező és oda felvett diákok arányát, a tanárokéhoz viszonyított hallgatói számot pedig az egy oktatóra jutó diákok aránya, tehát a hallgatókra jutó figyelem alapján állapították meg. Az oktatók összetételének mutatóját a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóknak az összes, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatókhoz viszonyított aránya adta. Az OTDK eredmények során az elmúlt három évben elért elismeréseket vizsgálták, a tipikus foglalkoztatók kifejezés alatt pedig az egyes szakterületeken végzetteket foglalkoztató vállalatok és intézmények véleményét elemezték, a munkaerő-közvetítőket és fejvadászokat pedig a pályakezdőkkel fenntartott kapcsolatból nyert tapasztalatok miatt kérdezték meg a rangsor készítői.

Az orvosi képzések esetében a vállalati perspektíva helyett a külföldi diákok arányát veszi górcső alá a Heti válasz és a CEMI közös rangsora. Ez utóbbi szempontból a PTE került az első helyre, ahol a diákok 62 százaléka az ország határán túlról érkezik. A diákköri konferencián elért eredmények alapján az SZTE került az élre, miközben a Semmelweis Egyetem a túljelentkezést vizsgálva lett első, a tanár-diák arányban pedig a Debreceni Egyetem léphetett a dobogó legfelső fokára, mely az oktatói összetételben szintén első helyezett lett.

Minden olyan intézmény megjelenik a rangsorban, amelyet az összes mutatószám alapján értékelni lehet.