Nem ért egyet a vizsgalehetőségek csökkentésével Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A korlátozás a valóban tanulni vágyó fiatalok érdekeit szolgálja - véli ugyanakkor Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, aki a felsőoktatási törvényt előkészítő, augusztusban ülésező munkacsoportot vezette. A nem nyilvános felsőoktatási törvénytervezet sajtóinformációk szerint előírná, hogy legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsőfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók.

Élet-halál uraivá válhatnának a professzorok a vizsgalehetőségek szigorításával - érvel a módosítási javaslat ellen Körösparti Péter, miközben Náray-Szabó Gábor szerint a tanulni vágyó egyetemisták, főiskolások érdekeit szolgálná a változtatás, mellyel azt szeretnék elérni, hogy a diákok már az első vizsgaalkalomra megfelelően felkészüljenek. Jelenleg hat-nyolc alkalom nyílik a vizsgák teljesítésére, azok elmulasztását pedig legfeljebb a költségtérítéses besorolásba való áthelyezéssel szankcionálják - emlékeztet a HÖOK elnöke. Szükség lenne azonban legalább két emelt szintű érettségire a felsőoktatási felvételihez - ért egyet Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter, a HÖOK elnöke szerint továbbá a felvételi előtt álló diákoktól egy nyelvvizsgát is el lehetne várni.

Náray-Szabó Gábor megerősítette korábbi véleményét, mely szerint a tanulóknak a jelenlegi egyharmadosnál kisebb intézményvezetési beleszólási lehetőség is elegendő lenne ahhoz, hogy hozzájussanak a lehető legmagasabb szintű oktatáshoz, valamint az egyértelmű vizsgafeltételekhez. Ezekben a kérdésekben továbbra is fontos megőrizni a hallgatók beleszólását, de ez már nem mondható el a dékáni és rektori kinevezések esetében - mutatott rá a professzor. A HÖOK elnöke felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a koncepció nem tenné lehetővé számukra az egyetem vezetőinek választásában való részvételt. Szerinte így az a helyzet állna elő, hogy a diákok szavazhatnának például az országgyűlési képviselőkre, de az általuk talán jobban is ismert rektorokra és dékánokra nem.

Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter arra is kitért, hogy a felvételizőknek nem a felsőfokú oktatási intézmények népszerűségi listája, hanem a jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeik szerint kellene válogatniuk a főiskolák és egyetemek között. Az egyetemi tanár szerint a kormányzatnak ezért a munkaerőpiac igényeit felmérve kellene megszabnia, hogy milyen arányban lehet jelentkezőket felvenni az egyes szakcsoportokra. Hozzátette: jelenleg túl sok az elhelyezkedni képtelen bölcsész, miközben hiány van például gépészmérnökökből, illetve más természettudományi végzettségű szakemberekből.