Benyújtotta a nemzeti erõforrás miniszter az Országgyûlésnek a nemzeti felsõoktatásról szóló törvényjavaslatot - az indítvány szerint a kormány engedélyével költségvetési és nem költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény is egyesülhetne a jövõben, az állami intézményeket pedig kiemelt felsõoktatási intézményeknek minõsíthetnék. A javaslat rögzíti a hallgatói kategóriákat - lesznek akik nem fizetnek tandíjat, mások csak részben finanszírozzák azt, megint mások képzésük teljes költségét állják -, és azt, hogy egy felvételi eljárásban öt helyre lehetne majd jelentkezni.

A törvényjavaslat szerint a felsõoktatási intézmények önállóak, önállóságuk elsõdlegesen az oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre terjed ki. Az intézmény belsõ szervezete és mûködése - gazdálkodása az államháztartásról szóló, illetve a vagyongazdálkodási törvénnyel összhangban - e törvény keretei között alakítható - olvasható a 111 oldalas, kerettörvényként aposztrofált tervezetben. A javaslat értelmében a felsõoktatás rendszerének mûködtetése az állam feladata, az egyes intézmények mûködtetése pedig az adott fenntartó feladata. Az indítvány állam, egyházi és magán felsõoktatási intézményeket rögzíti a jelenlegi struktúra alapján. Új elemként jelenik meg, hogy - a kormány engedélyével - költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény a nem költségvetési szerv formájában mûködõ felsõoktatási intézménnyel is egyesülhet, vagy beolvadhat. A kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint állami fenntartású felsõoktatási intézményeket kiemelt felsõoktatási intézményeknek minõsíthet. Az egyetem, a fõiskola, a kutatóegyetem képzési szerkezetére vonatkozó feltételeket 2013. szeptember 1-jétõl kezdõdõen kell majd alkalmazni. A felsõoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsõfokú végzettséget és szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülõ képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Új elnevezésként jelenik meg a felsõoktatási szakképzés, amely felsõfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történõ jelentkezéskor beszámíthatók. A javaslat új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülõ újabb mesterfokozatot is. A tanárképzés új elemként osztatlanná válik, és a köznevelési intézményrendszerhez igazodva bevezetnék az általános iskolai (4+1 év) és a középiskolai (5+1 év képzéssel) tanári szakképzettséget. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben résztvevõket. A felvétel feltételeként elõírnák az alkalmassági vizsgát. A szabályozás, illetve a felsõoktatási intézménylétesítési eljárás egyszerûsödik, a korábbi szabályozástól eltérõen megszûnik az állami elismerést megelõzõ nyilvántartásba vételi eljárás. A felsõoktatási intézmény a mûködését akkor kezdheti meg, ha a felsõoktatási intézmények nyilvántartását végzõ oktatási hivataltól a fenntartó megkapta az intézmény mûködési engedélyét, és az Országgyûlés döntést hozott az intézmény állami elismerésérõl. Új elem, hogy az országgyûlés állami elismerése mellett a felsõoktatási intézmény a mûködési engedélyét az oktatási hivatal ötévente köteles felülvizsgálni. A felsõoktatási intézményeknek 2015. szeptember 1-jéig kell a törvény szerinti intézményi, kari szervezetet, képzési struktúrát kialakítaniuk. A javaslat egyetem megnevezés használatát, a minõséget kifejezõ - több képzési területen folytatott - mester-, doktori képzéshez és doktori fokozatadáshoz, az intézményi és kari mûködést a minõsített oktatók arányához, a karok számához, a tehetséggondozáshoz, az idegen nyelven nyújtott képzési programokhoz köti. Fõiskola doktori képzést nem folytathat, doktori iskolát csak egyetem indíthatna. Új elem, hogy a hallgatói képviselet a szenátus legalább 20 százalékának, legfeljebb 25 százalékának megfelelõ létszámban delegálhat képviselõt a testületbe, és erõsödik a rektori felelõsség az irányítás során.

A felvételre jelentkezõ az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell. A törvénytervezet értelmében a költségviselés formája lehet: magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató vagy önköltséges hallgató. Kormányrendeletben meghatározottak szerint az állam ennek a felsorolásnak megfelelõen hallgatói hitel igénybevételének lehetõségét biztosítja. A térítési díj összegét a felsõoktatási intézmény megállapodásban rögzíti, megállapításának rendjét szabályzatba kell foglalnia. A javaslat értelmében lehetõség van arra, hogy a hallgató költségeit külsõ fél átvállalja. A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevõ hallgató legfeljebb 12 félévet vehet igénybe. Ha osztatlan képzésben a képzési idõ meghaladja a 10 félévet, legfeljebb 14 félév lehet a támogatási idõ. Doktori képzésben változatlanul legfeljebb 6 félév a támogatás idõtartama. A tervezet értelmében az új felvételi rendszert elsõ alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdõk esetében kell alkalmazni. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott, egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga követelménye a 2016 szeptemberében elsõ évfolyamon induló alap és osztatlan képzésekre jelentkezõket érinti. A szóbeli felvételi vizsga követelményeket 2012. december 31-ig kell meghatározni és elsõ alkalommal a 2014/2015-es tanévre történõ jelentkezéskor szervezhetõ szóbeli felvételi vizsga.