Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint még nincs eldöntve, hogy mikor és hány évet kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas felsõoktatási hallgatóknak, hogy ne kelljen visszafizetniük a képzési költségüket. Mint mondta, ez attól függ, milyen szakon végeztek - hangzott el november 21-én. Hiller István korábbi miniszter szerint semmilyen formában nem megoldás a magyar diákok röghöz kötése a hallgatói szerzõdésekkel.

Hallgatói szerzõdésminták készülnek a következõ hónapokban, de az, hogy hány évet és mikor kell ledolgoznia egy-egy állami ösztöndíjas hallgatónak Magyarországon, attól függ majd, hogy melyik szakon végzett - mondta Hoffmann Rózsa a november 21-ei kormányszóvivõi tájékoztatón. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a szerzõdésminták opciókat tartalmaznak majd.
"Nem akarjuk azt, hogy rögtön a végzés után ide legyen láncolva a hallgató, hiszen a külföldi tanulmányok kiegészíthetik a hazai tanulmányaikat, nem akarjuk azt, hogy sose menjenek külföldre, menjenek, tanuljanak, gyarapítsák a tudásukat" - közölte, hozzátéve: egyetlen dolgot akarnak, azt, hogy akik az állam költségén szereznek diplomát, ennek értékét egy meghatározott ideig Magyarország javára dolgozzák le. Az oktatási államtitkárság eredeti tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk. Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük a taníttatásuk költségét. Egy Navracsics Tibor közremûködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk.

Az új, a hétvégén az Országgyûlésnek benyújtott felsõoktatási törvény kapcsán kifejtette: a felsõoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre, és ezeket az államtitkárság a jövõ év végéig összesíti.
Új elemként említette kérdésre válaszolva, hogy míg eddig az egyetemi és fõiskolai struktúrában alapvetõen a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát a Felsõoktatási Tervezési Tanács, az akkreditációs bizottság és a rektori konferencia javaslata alapján. A jövõ évi keretszámokat már így, ennek jegyében fogják meghatározni - jelezte.

A javaslat háromféle képzési lehetõséget rögzít, az állami ösztöndíjjal, a részlegesen állami ösztöndíjjal támogatott hallgatót, amelyet a természettudományos és mûszaki képzéseknél preferálnak majd, és az önköltséges hallgatókat. Utóbbi kategóriát csak minõségi követelményekkel kívánják korlátozni, s az egyes kategóriák átjárhatók lesznek - jegyezte meg.

Hoffmann beszélt arról is, hogy sok érdek ütközött az elõkészítés során, de az elsõ ismertté vált koncepció alapelemei nem változtak. Így felül kell vizsgálni a Magyarországon erõltetett ütemben bevezetett, kétciklusú képzést megvalósító bolognai rendszert, és szintén szerepelt a koncepcióban, hogy nem mesterséges, felülrõl irányított eszközökkel kell racionalizálni a képzés szerkezetét - jelentette ki.

Szerinte várhatóan a jövõ héten elkezdõdhet a javaslat bizottsági tárgyalása, majd a parlamenti vita. "Minden esély és remény megvan arra, hogy még 2011-ben új felsõoktatási törvényünk legyen" - fogalmazott az oktatási államtitkár.

Semmilyen formában nem megoldás a magyar diákok röghöz kötése a hallgatói szerzõdésekkel - mondta Hiller István. A volt oktatási miniszter szerint a felsõoktatásban nem egy részt akarnak átalakítani, hanem az egészet, az alapoktól. Ezeket titkos tervekben és háttértanulmányokban készítik elõ. A miniszterelnök nem vállalt anyagi garanciát a felsõoktatási törvényben lefektetett változtatásokra, mondta el Hiller István.