Nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhetnek a végzősök, ha életbe lép az Országgyűlés oktatási bizottsága által tervezett egyszeri, a 2015/2016-os tanévig tartó amnesztia - nyilatkozta a bizottság december 6-ai üléséről Pokorni Zoltán. Az oktatási bizottság elnöke hangsúlyozta: azok élhetnének a lehetőséggel, akik a 2012/2013-as oktatási ciklustól kezdve az abszolutórium megszerzését követő három évben sem tudnak nyelvvizsgát szerezni. Arról azonban az intézmények vezetése döntene, hogy mely szakokon adná ki a diplomát nyelvvizsga nélkül.

Egyszeri amnesztiával segítené az oktatási bizottság azokat a hallgatókat, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatnak diplomát. A tervezet szerint a következő tanévtől a 2015/2016-os oktatási időszakig lesz lehetőségük nyelvtudást igazoló okirat nélkül diplomát szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik az abszolutóriumot követő három évben sem tettek le középfokú C típusú nyelvvizsgát - nyilatkozta Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke. Hangsúlyozta: ha a követelményt három év múlva sem tudja teljesíteni a hallgató, az adott felsőoktatási intézmény vezetősége dönthet arról, hogy bizonyos szakokon, bizonyos területeken kiadja a diplomát nyelvvizsga nélkül. "A lehetőséget kínálnánk fel az intézményeknek, akik dönthetnek úgy, hogy védik az általuk kibocsátott diplomák értékét oly módon, hogy csak nyelvvizsgával lehessen azt megszerezni. Döntse el az adott intézmény, hogy mely szakon, milyen mentességi lehetőséget ad a hallgatóknak" - mondta Pokorni Zoltán.

A megjelölt időkorlát - 2015/2016-os tanév - lejártával véget ér az amnesztia, és ismét nyelvvizsgával lehet csak kézhez kapni a diplomát. Az oktatási bizottság elnöke szerint akkorra tudják majd azt a feltételt biztosítani, hogy a felsőoktatásba belépők stabil nyelvtudással rendelkezzenek. Pokorni Zoltán erősnek érzi a kormány azon előterjesztését, mely középfokú C típusú nyelvvizsgához kötné a sikeres felsőoktatási felvételit. Szerinte így csak a tanítási időn felül nyelviskolákba járó gyerekek előtt nyitnák ki az egyetemek kapuját, "ami erkölcsileg és gazdaságilag sem vállalható". Pokorni Zoltán előre meghatározott, az idegen nyelvű érettségin elért eredménnyel felvételiztetne. A követelményeket pedig azután emelné, hogy a közoktatást alkalmassá tették a stabil idegen-nyelvtudás megszerzésére. "Az a célunk először, hogy az érettségi követelményeket egységesítsük: ne intézményekként, különböző háztáji érettségik legyenek, hanem országosan egységes követelményrendszert alakítsunk ki. Következő lépésként pedig ezt közelítenénk a C típusú nyelvvizsgához."

Pokorni Zoltán kérdésünkre elmondta: a nyelvoktatás átalakítását úgy képzeli, hogy az adott óramennyiséget koncentrálják, összehúzzák - ugyanúgy, mint a nyelvi előkészítő évfolyamokban, amikor egy nagyon intenzív év áll a gyerekek rendelkezésére, hogy annyit beszéljék, tanulják az adott nyelvet, hogy utána merjenek megszólalni. Pokorni Zoltán szerint ezért érdemes a nyelvi előkészítő évfolyamokat megőrizni, esetleg csak programjukon változtatni.

Lassan egy évtizede a diploma kiadásának a feltétele, hogy nyelvvizsgája is legyen az illető fiatalnak. Pokorni Zoltán szerint ez indokolt és helyes, ugyanakkor tisztán kell látni azt is, hogy a rendszerünk álszent, mert úgy követeli meg a nyelvvizsgát a diplomázni készülő fiataloktól, hogy nem ad segítséget annak a megszerzéséhez. Csaknem 30 ezer gyerek halmozódott fel, aki megírta a diplomamunkáját, megszerezte az abszolutóriumot, de mégsem kaphat diplomát, nem helyezkedhet el az általa vágyott állásra, mert nincsen nyelvvizsgája.