Jövőre már egyciklusú lesz a tanárképzés

2013-ban visszaáll a tanárképzés rendszerében az egyetemi tanulmányok osztatlan formája: a középiskolai tanárképzés 5+1 éves, az általános iskolai tanárképzés 4+1 éves lesz.

A Debreceni Egyetemnek, ugyanúgy, ahogy korábban a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek, egyik legfontosabb képzési célja ellátni szakmailag magas fokon képzett tanárokkal a régiót. Kiemelt szerepe és fontossága ellenére a tanárképzés az elmúlt időszakban folyamatos átalakuláson ment keresztül. A régi, klasszikus ötéves egyetemi szintű tanárképzést 1997-ben újították meg, melyet követően egy évtizeden keresztül nagy létszámmal, 200-250 fős évfolyamokkal képezte a Debreceni Egyetem a tanárokat. A bolognai képzési rendszer bevezetése hatalmas törést okozott. Annak ellenére, hogy Debrecenben az adott keretek között a lehető legértékesebb tanárképzés zajlott, a tanárszakos évfolyamok létszáma 50-60-ra esett vissza, és ez országosan jellemző volt. Több természettudományos tanárszakon országosan is csupán néhány hallgató kezdett tanári tanulmányokat. Bebizonyosodott, hogy a tanárképzés nem valósítható meg sikeresen a bolognai rendszerben.

„Nagy várakozással tekintünk az új Felsőoktatási Törvény által 2013-ban bevezetendő egyciklusú, kétszintű tanárképzésre. Lehetőségünk lesz a tapasztalatok felhasználásával a tanárképzést újjáépíteni. A középiskolai tanárképzés 5+1 éves, az általános iskolai tanárképzés 4+1 éves lesz, magában foglalva így 1-1 éves iskolai gyakorlatot. A kétféle képzés három éven keresztül együtt halad majd. Napokon belül megjelenik a tanárképzéssel kapcsolatos rendelet, melynek előzetes változatait néhány hete ismerjük. Kollegáink a nyár folyamán a tanárszakok követelményeit kidolgozó bizottságokban dolgoztak. A felsőoktatási államtitkárság azt ígéri, hogy ha rövid is az idő, 2013-ban mindenképpen elindul az új típusú tanárképzés. Az új felvételi tájékoztatóban már benne lesznek a tanárszakok, kétszakos képzésre kell majd a felvételizőknek jelentkezni, a szakok a Debreceni Egyetemen szabadon párosíthatóak lesznek” – tájékoztattt dr. Gaál István rektorhelyettes, a DE Tudományegyetemi Karok elnöke.

Az átalakítás azonban nem oldja meg a tanárképzés minden problémáját, csak a tanári életpályamodell kialakításával javulhat a helyzet. Addig ugyanis, amíg csak nehezen lehet megélni egy tanári fizetésből, nem várható, hogy a diákok számára ez legyen a legvonzóbb pálya. A változások ismertetésére rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a következő években – elsősorban a természettudományos tárgyak esetében – tanárhiány léphet fel, hiszen a bolognai rendszerben nem végeztek annyian ezeken a szakokon pedagógusként, mint ahány ilyen új munkatársra lenne szükségük az iskoláknak. Dr. Csorba Péter, a TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettese kiemelte, hogy az új rendszer megszünteti a jelenlegi kétszintű képzés azon hátrányát is, hogy a hallgatóknak a harmadik év végén szakdolgozat megírásával és államvizsgára való felkészüléssel kell tölteniük idejük nagy részét ahelyett, hogy a tanári mesterszakon is folyatni kívánt szaktárgyukkal foglalkozzanak. Az egyszintű képzéssel megszűnik annak is a veszélye, hogy három év után esetleg eltántorítsák a hallgatókat a tanári szakmától, például egy mikrobiológusi életpálya felvázolásával. „Az új rendszert úgy vezetjük be, hogy akik mégis meggondolják magukat, azok vissza tudjanak térni a tanárszakból a diszciplináris, bolognai képzési rendszerben történő szakos tanrendbe” – mondta Csorba Péter.

A tapasztalatok cseréje, közös stratégiák kialakítása céljából az egyetem tanárképzésért felelős egysége, a Tudományegyetemi Karok – a társegyetemek képviselőinek részvételével – konferenciát szervez 2012. október 19-én, pénteken délután. Az országos fórum jelentősen hozzájárulhat a régi-új egyciklusú tanárképzés sikeres megvalósításához.