Szubjektív
Madárgyűrűzés az Egyetemen
2013. március 6., Kövér László

 

A hallgatók természetismeretének bővítése-, illetve a természetvédelem népszerűsítése érdekében a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottság és a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék közös szerevezésében, február végén bemutató madárgyűrűzésre került sor az ÉTK előtt található Egyetemi Madáretetőnél. 

Amint arról a múltkori EÉ-ben olvashattatok, tavaly decemberben kihelyezésre került az Egyetem Madáretetője az ÉTK előtti parkban. A táplálékforrást a madarak hamar felfedezték és rövid idő alatt nagy tömegekben „szállták” meg dúcetetőnket, amely rendszeres feltöltése fokozott figyelmet igényel. Arról is beszámoltunk, hogy a természetszeretet-, illetve a természetvédelem népszerűsítése érdekében szeretnénk megszervezni egy bemutató madárgyűrűzést is. Nos, ígéretünkhöz híven ez február végén meg is valósult.

Az esemény nem titkolt célja volt az egyetemi hallgatók természetismeretének gazdagítása mellett az Egyetemi Madáretető „reklámozása” is. Utóbbihoz, az eltelt hetek alatt a madarak annyira hozzászoktak, hogy szinte bármely napszakban megfigyelhető, amint egy-egy tollruhás, napraforgószemmel a csőrében a közeli fák-bokrok ágaihoz repül, hogy ott biztonságban fogyaszthassa el. A madarak megfogása érdekében egy speciális, messziről nem látható úgynevezett függönyhálót feszítettünk ki, amelynek a madarak nekirepülve annak zsebeibe hullva estek fogságba. Ezt követően vékony vászonzsákokba kerültek, amelyben valamelyest megnyugodhattak, amíg a gyűrűzésnél rájuk nem került a sor. A madarak jelölését dr. Juhász Lajos docens, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője végezte, aki idestova több mint huszonöt éve végez madárgyűrűzési munkát. Az alumínium gyűrű minden esetben a madarak bal lábára került, de a jelölés mellett megmértük a súlyukat, meghatároztuk a korukat és - amely fajnál ez lehetséges volt - az ivari hovatartozásukat is jegyeztük. Végül, egy rövid szemrevételezést követően szabadon engedtük őket. Az eseményen hét faj (szén-, kékcinege; zöldike; tengelic; mezei veréb; csúszka; fekete rigó) közel hatvan egyedét sikerült megfognunk. Ezek közül négy madáron már volt gyűrű, amelyet egy másik gyűrűző, más időben és más helyen foghatott. A madárgyűrűzés célja többek között éppen ez, hogy adatokhoz jussunk a madarak élettevékenységével, vonulásával kapcsolatban. A téli madárgyűrűzés azonban kicsit más. Az őszi-, tavaszi munkával ellentétben itt nem a vonulás dinamikáját kutatjuk; hanem egy terület téli madárfauna készletét, a különböző fajok egyedsűrűségét, ivari arányát, illetve kondicionális állapotukról nyerhetünk információkat. Amennyiben egy területen tavasszal odútelepet is üzemeltetünk, annak költési sikerességét ellenőrizzük, a kirepülés előtt álló fiókákat meggyűrűzzük, akkor a fajok mortalitására, területhűségre is választ kaphatunk. 

A gyűrűzés alatt a különböző madárfajokról- és magáról a gyűrűzés mesterségéről is számos érdekes információ hangozott el, amelyet nagy érdeklődéssel hallgattak a megjelent hallgatók és egyéb érdeklődők miközben a Bizottság tagjai meleg teával kínálták őket. Úgy gondolom, aki eljött a hideg ellenére is jól érezte magát és élményekben gazdagon tért haza. Akik pedig valamely ok miatt kihagyták az idei gyűrűzést ne aggódjanak, jövőre ismét megrendezzük! Addig is marad a madaraktól hemzsegő etető látványa. 



A szerző további cikkei
Japán vendég Makiko Takenaka, a Tokai University docense a DE ATK MÉK vendége volt.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei