Szubjektív
Madárgyûrûzés az Egyetemen
2013. március 6., Kövér László

 

A hallgatók természetismeretének bõvítése-, illetve a természetvédelem népszerûsítése érdekében a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottság és a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék közös szerevezésében, február végén bemutató madárgyûrûzésre került sor az ÉTK elõtt található Egyetemi Madáretetõnél. 

Amint arról a múltkori EÉ-ben olvashattatok, tavaly decemberben kihelyezésre került az Egyetem Madáretetõje az ÉTK elõtti parkban. A táplálékforrást a madarak hamar felfedezték és rövid idõ alatt nagy tömegekben „szállták” meg dúcetetõnket, amely rendszeres feltöltése fokozott figyelmet igényel. Arról is beszámoltunk, hogy a természetszeretet-, illetve a természetvédelem népszerûsítése érdekében szeretnénk megszervezni egy bemutató madárgyûrûzést is. Nos, ígéretünkhöz híven ez február végén meg is valósult.

Az esemény nem titkolt célja volt az egyetemi hallgatók természetismeretének gazdagítása mellett az Egyetemi Madáretetõ „reklámozása” is. Utóbbihoz, az eltelt hetek alatt a madarak annyira hozzászoktak, hogy szinte bármely napszakban megfigyelhetõ, amint egy-egy tollruhás, napraforgószemmel a csõrében a közeli fák-bokrok ágaihoz repül, hogy ott biztonságban fogyaszthassa el. A madarak megfogása érdekében egy speciális, messzirõl nem látható úgynevezett függönyhálót feszítettünk ki, amelynek a madarak nekirepülve annak zsebeibe hullva estek fogságba. Ezt követõen vékony vászonzsákokba kerültek, amelyben valamelyest megnyugodhattak, amíg a gyûrûzésnél rájuk nem került a sor. A madarak jelölését dr. Juhász Lajos docens, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék tanszékvezetõje végezte, aki idestova több mint huszonöt éve végez madárgyûrûzési munkát. Az alumínium gyûrû minden esetben a madarak bal lábára került, de a jelölés mellett megmértük a súlyukat, meghatároztuk a korukat és - amely fajnál ez lehetséges volt - az ivari hovatartozásukat is jegyeztük. Végül, egy rövid szemrevételezést követõen szabadon engedtük õket. Az eseményen hét faj (szén-, kékcinege; zöldike; tengelic; mezei veréb; csúszka; fekete rigó) közel hatvan egyedét sikerült megfognunk. Ezek közül négy madáron már volt gyûrû, amelyet egy másik gyûrûzõ, más idõben és más helyen foghatott. A madárgyûrûzés célja többek között éppen ez, hogy adatokhoz jussunk a madarak élettevékenységével, vonulásával kapcsolatban. A téli madárgyûrûzés azonban kicsit más. Az õszi-, tavaszi munkával ellentétben itt nem a vonulás dinamikáját kutatjuk; hanem egy terület téli madárfauna készletét, a különbözõ fajok egyedsûrûségét, ivari arányát, illetve kondicionális állapotukról nyerhetünk információkat. Amennyiben egy területen tavasszal odútelepet is üzemeltetünk, annak költési sikerességét ellenõrizzük, a kirepülés elõtt álló fiókákat meggyûrûzzük, akkor a fajok mortalitására, területhûségre is választ kaphatunk. 

A gyûrûzés alatt a különbözõ madárfajokról- és magáról a gyûrûzés mesterségérõl is számos érdekes információ hangozott el, amelyet nagy érdeklõdéssel hallgattak a megjelent hallgatók és egyéb érdeklõdõk miközben a Bizottság tagjai meleg teával kínálták õket. Úgy gondolom, aki eljött a hideg ellenére is jól érezte magát és élményekben gazdagon tért haza. Akik pedig valamely ok miatt kihagyták az idei gyûrûzést ne aggódjanak, jövõre ismét megrendezzük! Addig is marad a madaraktól hemzsegõ etetõ látványa. 



A szerzõ további cikkei
Japán vendég Makiko Takenaka, a Tokai University docense a DE ATK MÉK vendége volt.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei