Mára közismert ténnyé vált, hogy a munkaerõ-piacra nem elég belépõ az egyetemen szerzett diploma. Az, hogy az álláshirdetések csaknem mindegyikében az szerepel, hogy csak egy-két éves a szakmában szerzett gyakorlattal rendelkezõket keresnek, nem azt jelenti, hogy a frissdiplomásoknak nincs esélyük az elhelyezkedésre. A feladat egyszerû: az egyetemi évek alatt feltétlenül szert kell tenni néhány év szakmai tapasztalatra, még akkor is, ha ez a diplomához nem követelmény. A nyár közeledtével tehát épp idõben került megrendezésre a Debreceni Egyetem idei állásbörzéje, ahová a kiállítók ezúttal számos konkrét szakmai gyakorlati hellyel, munkalehetõséggel, frissdiplomás programmal érkeztek – nemcsak végzés elõtt állók számára. 

A Debreceni Egyetem Hallgatói Karrier Iroda és Szolgáltató Központ április 24-én megrendezett Állásbörze és Karriernapján csaknem száz cég és szervezet állította fel standját az érdeklõdõk számára. A kiállítók között a megyében mûködõ nagyobb vállalatok képviselõi mellett számos budapesti központú és multinacionális nagyvállalat is volt. Ezen kívül szerepeltek az állásbörzén különbözõ hazai és külföldi ösztöndíjakat kínáló szervezetek, külföldi hosszú távú és nyári munkavállalást szervezõ cégek, munkaközvetítõ irodák.

Az idei év különlegessége az volt, hogy a Hallgatói Karrier Iroda és Szolgáltató Központ által összeállított Állásbörze Kalauzban ezúttal nemcsak a megjelent cégek és szervezetek bemutatkozóját olvashatták az érdeklõdõk, hanem valamennyi kiállító pontosan leírta benne, hogy milyen megüresedett pozíciókra milyen végzettségû egyetemistákat keres. Így a látogatók konkrét munkalehetõségek iránt érdeklõdhettek, és ezáltal jelentõsen megnõtt annak az esélye, hogy a legszerencsésebbek egy megbeszélt állásinterjúval távozhattak a rendezvényrõl. 

Nem véletlen, hogy az állásbörze minden éven szélesebb profillal jelentkezik. A Debreceni Egyetem egy 2013-as évben elnyert TÁMOP-pályázatában foglaltak fontos része az egyetemisták munkaerõ-piaci elhelyezkedését célzó programok szervezése, valamint a diplomás pályakövetõ rendszer mûködtetése. A nyertes pályázatban foglaltak megvalósításának része volt az idei állásbörze is, mely az eddigieknél is több kiállítót vonultatott fel, és a hallgatók irányából érkezõ érdeklõdés is meghaladta a korábbi évekét. A rendezvény már tavaly is kinõtte a fõépület Díszudvarát, így ezúttal az elsõ, sõt, a második emeleten is végig standok sorakoztak a fõépületben. 

Minden éven nagy sikere van a HVG és az ÁllásStart álláskeresõk számára összeállított vaskos kézikönyvének, amelyet idén is az állásbörzén lehetett beszerezni mindössze egy kérdõív kitöltéséért cserébe. A válaszadás igazán nem volt nagy ár a kiadványokért, hiszen azokban szakterületekre bontva szerepelnek az országosan elérhetõ aktuális munkaajánlatok, ezen kívül pedig számos munkakereséssel kapcsolatos gyakorlati tanács, például az önéletrajz vagy motivációs levél megírásával, vagy az állásinterjúkra való felkészüléssel kapcsolatban. 

Természetesen idén is részt lehetett venni grafológiai elemzésen, valamint az önéletrajzunk ellenõrzésére is volt lehetõség. Regisztrációhoz kötött programként bárki kipróbálhatta, hogyan is mûködik egy állásinterjú – akár angol, akár magyar nyelven. A részt vevõk hasznos tanácsokkal lettek gazdagabbak azzal kapcsolatban, hogy éles helyzetben hogyan javíthatnának teljesítményükön. Az állásbörze keretén belül számos cégprezentáció is bemutatásra került az érdeklõdõk számára. 

A nyári munkát keresõk szinte biztosan találtak maguknak megfelelõ pozíciót a rendezvényen. Népszerûek voltak a tengerentúli nyári táborokba táborvezetõket toborzó standok, és talán még ennél is nagyobbat taroltak a több száz pozíciót kínáló, európai tengerparti üdülõkbe munkát kínáló szervezetek. 

Az állásbörzén kínált munkaajánlatokkal kapcsolatban egyébként elmondhatjuk, hogy idén is, mint minden évben a mûszaki és az informatikus végzettségûek, ezen belül is programozással foglalkozók számára állt nyitva a legtöbb ajtó. Ezen kívül telekommunikációval, marketinggel, médiával, HR-rel és PR-rel foglalkozó szakembert is szinte minden cégnél kerestek – természetesen a szakmai gyakorlat itt is elengedhetetlen volt. A munkaajánlatok között gyakran szerepelt még a pénzüggyel és számvitellel foglalkozó munkatársak keresése, illetve logisztikával és minõségbiztosítással foglalkozó szakemberek számára is több munkaajánlat volt nyitott. A nyelvtudásra szinte mindenhol rákérdeztek: a legtöbb cégnél elengedhetetlen az angol – néhány helyen a német nyelv – alapos ismerete, de ezeken kívül általában elõny, máshol elvárás legalább még egy európai nyelvben való jártasság. 

Mindenképpen hasznos tapasztalatokkal hagyhatták el a rendezvényt a kilátogatók, hiszen ha konkrét munkaajánlatot ezúttal nem is kaptak, akkor is pontosan láthatták, mit is várnak majd tõlük a késõbbi munkakeresés folyamán, milyen készségekre kell még szert tenniük, miben kell még fejleszteniük magukat ahhoz, hogy a munkaerõ-piacra kerülve több, mint „csak” diploma legyen a kezükben.