Zamat fesztivál, ahol élmény a debreceni(ség)
2015. december 9., Szabó László

Kilenc étterem megannyi finomságával, fõszerepben a debreceni párossal, több száz pálinkával, Bikinivel, Eddával és hajnalig tartó Vis Maiorral idén is feledhetetlenre sikerült a szeptember 18-20. között a stadionnál megrendezett Zamat Pálinka és Pároskolbász fesztivál.


Néhány éve Prágában egy helyi abécébe betérve éppen reggelire valót kerestünk, amikor szembe jött velünk a debreceni páros kolbász, legalábbis csehül rá volt írva, hogy debreziner (vagy hasonló), mellette pedig egy – még zalainak sem nevezném – ronda felvágott, amit talán úgy hívtak, hogy Budapest salami. Valószínûleg a csehek sem örülnének, ha egy itthon gyártott húsipari melléktermékre az a felirat kerülne, hogy prágai csemege, vagy netalán megpróbálnék a konyhában sört készíteni, és a csapnivaló minõséget szép címkével ellensúlyoznám: Majdnem Prága. Ha a debreceni páros kolbász hamarosan hungarikum lesz, akkor remélhetõleg kikopnak a boltokból az utánzatok. A Zamat fesztiválon kilenc debreceni étterem bebizonyította, hogy igenis van értelme újrapozícionálni a debrecenit.
A híres páros ráadásul közös platformra hozott Pataky Attilával: régen értettem egyet az énekessel, nehezen hittem el, hogy tizenkét éves korában belecsapott egy gömbvillám és azóta hozzák-viszik a földönkívüliek, hogy fénylények vagyunk, hogy Pécs környékén van egy idõkapu, azzal viszont mélységesen együtt éreztem, mikor a Zamat fesztiválos koncert elõtt felidézte, hogy nagy beindulós idõszakában Miskolcon, mikor hajnalban kikeveredett a pályaudvarra, akkor a debreceni segített abban, hogy a másnap is elviselhetõ legyen. „Ahogy szétroppant, fröccsent a szákban, az valami fenséges volt, kenyérrel, mustárral, uborkával, nagyon szerettem” – kell ennél jobb étvágygerjesztõ? Egybõl megválasztanám a debreceni páros intergalaktikus ügynökének.
A Zamat fesztivál a zászlaja helyett a villájára tûzte a helyi kolbász ügyének támogatását, nincs még egy olyan rendezvény, ahol egyszerre meg lehetne kóstolni az immár régi fényét visszanyerõ, finom debreceniket. Ráadásul az éttermek nemcsak kenyérrel és mustárral, tormával kínálták, de mindenki elkészítette a street food verzióját, akár hagymakarikával, pergelt káposztával vagy briósban sajtmártással. A minõséget pedig a Debreceni Értéktár Bizottság, a Debreceni Gasztronómiai Alapítvány és a debreceni páros kolbász feltámasztásában érdekelt termelõk és vendéglátók közössége által megalkotott Debreceni Páros Kolbász Kódex biztosítja, amely kimondja, hogy a debreceni páros kolbász sertés- és marhahúsból (ritkábban bárányhús felhasználásával), továbbá szalonnából készül); só, bors, kömény és fokhagyma mellett paprikával gazdagon fûszerezett, zaftos, enyhén füstölt, hõkezelt, élénkpiros színû termék. És tegyük hozzá, hogy a kiváló debreceni mindenhez passzol, megy leveshez, fõzelékhez, töltött káposztához, lecsóhoz, sült burgonyához, ennek variációit szintén láthattuk a Zamaton az éttermek kimondottan a fesztiválra összeállított menüjében.
A háromnapos fesztiválon a napközbeni színpadi showtól kezdve az éjszakába nyúló koncertekig minden adott a gondtalan idõtöltésre, csupán egy homlokráncoló kérdés marad az emberben a rendezvény után: Miért nem tarthat a Zamat öt napig, hogy minden finomságot megkóstolhassunk?