Negyedszázados jubileumát ünnepli szeptemberben a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének Észak-amerikai Tanszéke: a rendszerváltást követõen jöhettek létre az elsõ amerikanisztikai mûhelyek a hazai egyetemeken.

A szocializmus idején amerikanista tanszékek egyáltalán nem voltak a magyar felsõoktatási intézményekben, holott Országh László professzor már 1962-ben arról írt tanulmányt, hogy mik lennének a hazai amerikanisztika feladatai, milyen könyvek, tankönyvek lennének szükségesek az oktatáshoz és azt milyen személyi állománnyal lehetne megoldani. Minderre azonban a rendszerváltásig várni kellett, a Debreceni Egyetem jogelõdjén az 1991/92-es tanévtõl tanulhattak elõször amerikanisztikát a diákok.

Habár vannak olyan egyetemek, ahol az addigi klasszikus angolos képzéstõl függetlenül, önálló tanszékekként, intézetekként jöttek létre az amerikanisztika mûhelyei, Debrecenben Angol-Amerikai Intézet alakult. „Nem akartuk feladni a közös hagyományokat az angolosokkal, hiszünk abban, hogy az amerikanista nem baj, ha tudja, milyen az eredeti Frankenstein, mi van a Canterbury mesékben. Szükséges, hogy mindenki olvasson Shakespeare-t, hiszen rengeteg referencia van, ami összeköti a két kultúrát” – mondja Glant Tibor, az Észak-amerikai Tanszék vezetõje.

Az amerikanisztikai tanulmányok lehetõvé tételével a rangos külföldi ösztöndíjakkal foglalkozó Fulbright Bizottság is irodát nyithatott Magyarországon, az Angol-Amerikai Intézetben az elmúlt huszonöt évben csaknem harminc külföldi oktató tartott órákat Fulbright-ösztöndíjasként.

A képzés és a Fulbright hazai jubileumát szeptember elsõ napjaiban közös konferenciával ünnepelték a Debreceni Egyetemen, de Glant Tibor úgy tájékoztatott, hogy szeptember második felében rendeznek egy találkozót a végzett debreceni amerikanistáknak, amelyen karrierjükrõl mesélnek majd az egykori debreceni egyetemisták, de a Kutatók Éjszakájára is több programmal készülnek, elemezni fogják például a végéhez közeledõ amerikai elnökválasztási idõszakot.