Felsõoktatás
Agrárképzések: motiválatlanul?
2010. október 18., forrás: eduline.hu

A 2003-as csúcsesztendõ óta folyamatosan csökken az egyetemi mezõgazdasági képzésben részt vevõk száma, és ezzel párhuzamosan a szaktudás is. Jellemzõ, hogy sok mezõgazdasági diplomás egész más területen keres boldogulást: a legkülönfélébb kereskedelmi, marketing vagy adminisztratív területen találni manapság olyanokat, akik agrár-felsõoktatásban szereztek oklevelet. 

A munkáltatókat zavarba hozta, hogy a hagyományos felépítésû  szakok végzõsei mellett mostanság fejezik be tanulmányaikat az elsõ „bolognaiak”. Sokan „befejezetlennek” tartják ezt a hároméves oktatást, amelyet csak a mesterképzéssel (MSc) lehetne kiteljesíteni. Ám a kiegészítõ két évre az alapképzetteknek csupán a 30 százalékát veszik fel. Aki pedig nem kerül be, az várhatóan nem lesz népszerû a munkáltatók körében.

Ez utóbbiak egyébként nem csupán a képzéssel, hanem a gyakorlat minõségével és mennyiségével is elégedetlenek. „Tudásuk merõben elméleti, és annak is sekélyes. Gyakorlati tapasztalataik nincsenek, mi több, számítógépes és idegennyelv-ismeretük is gyenge” – summázza a gyakornokokkal kapcsolatos véleményét egy somogyi agrárcég vezetõje. A 15 fõs, mezõgazdasági gépek és vetõmag kereskedelmére szakosodott vállalkozás esetében ugyanis alapvetõ lenne a számítógépes tudás.

„Sok olyan munkakör, ahol korábban középiskolai végzettséggel lehetett elhelyezkedni, ma már kizárólag diplomával tölthetõ be. Az új eszközök, gépek, berendezések, tartási, tenyésztési és termelési rendszerek alkalmazása, a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése, az agrár környezetgazdálkodási programok végrehajtása felsõfokú végzettség nélkül szinte lehetetlen” – értekezik a helyzetrõl Orosz Szilvia, a gödöllõi Szent István Egyetem docense az Agrárágazat címû folyóiratban.

Az új felsõoktatási rendszer csak négy éve mûködik, a „bolognai generáció” elsõ hallgatói még nem végeztek, ezért Orosz szerint nehéz bármilyen megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy milyen hatása lesz a „Bologna-folyamatnak” az új agrárértelmiség szaktudására, elhelyezkedési esélyeire és magára az agráriumra. Jelenleg hat egyetem és négy fõiskolai kar 15 alapszakán részesülhetnek a hallgatók ilyen képzésben. Például az állattenyésztõ mérnöki alapszakon végzett diák állattenyésztõ mérnök alapdiplomát szerezhet 6 + 1 félév alatt. Az alapképzéseknek kettõs feladatot kell teljesíteniük: egyrészt végzettséget igazoló dokumentumot és mellé a munkaerõpiacon hasznosítható szakképzettséget kell nyújtaniuk, másrészt kellõ alapokat kell adniuk a rájuk épülõ mesterképzés számára is.

Az alapfokon végzettek zöme nem készült fel kellõképp a szakmából. Olyan tantárgyakat vesznek fel, amelyek szélesítik ugyan a tudáshorizontot, ám eközben nem sajátítják el a mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen tudásanyagot, például az alapvetõ növénytermesztési praktikákkal sincsenek tisztában. Sokan az orvosokat és a gépészmérnököket hozzák fel példának, akik gyakorlat nélkül nem is kaphatnak diplomát. „Ha az egyetemisták nem vesznek részt egy permetezõgép beállításán vagy egy fajtasor kitûzésén és elvetésén, akkor hiába tanulnak évekig. Egy rutinos, idõsebb technikus vagy traktoros könnyen kijátssza majd õket, amikor munkába állnak” – hangoztatja Szabó Gyula, nyugdíjas agrármérnök.

Hiányosságaikkal gyakran a diákok is tisztában vannak. „Biokémia, genetika, géptan, vállalat-gazdaságtan is szerepelt az indexünkben, de egyiket sem veséztük ki alaposabban, így mindenrõl csak részinformációink vannak" – panaszolta a Szent István Egyetem egyik harmadéves hallgatója.

Gyógyír lehet az agrárdiplomások gondjára a karrier-tanácsadók által más szakterületen is javasolt metódus, miszerint a hallgatónak legalább két félévre érdemes felfüggeszteni tanulmányait és elmenni dolgozni, akár a Lajtán túlra is. Ösztöndíjjal vagy munkavállalással olyan technológiákat és kultúrákat is megismerhet az egyetemista, amelyek közelébe sem kerülne az alma materben. Mindeközben pedig nyelvtudásra és alkalmazkodóképességre is szert tehet. Késõbb is csak azoknak a végzõsöknek van esélyük így érvényesülni, akiket már az ösztöndíj vagy a gyakornoki munka révén ismernek. A csoroszlya megfelelõjét is tudni kell európai nyelveken ahhoz, hogy valaki például növénytermesztéssel foglalkozzék (a földlazító vas nevét így is alig ismerik, és holmi vénasszonyra asszociálnak hallatán).



A szerzõ további cikkei
"Szénszünetet" tartottak az Educatio-n A nyitónapon idáig már több száz érdeklõdõ látogatta meg a DE standját.
Diploma nyelvvizsga nélkül: a Debreceni Egyetemen Leszavazta a nyelvvizsga-amnesztiát a Debreceni Egyetem szenátusa
Szerzõdést kell kötni az állammal Legalább hat évig kell itthon dolgozniuk az állami ösztöndíjas egyetemistáknak
Rosszul jártak a 2012-ben felvételizõk Csak egy hónapjuk lesz a döntésre
Sorra tûnnek el a leckekönyvek az egyetemekrõl A DE is lemondott a jól bevált fekete leckekönyvrõl, ebben a vizsgaidõszakban már az elektronikus indexben rögzítik a jegyeket
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei