Szerzõdést köt az állam a felsõoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal, nekik a képzési idõ kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár pénteken.

A felsõoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerzõdések ügye. A rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el.

A rendelet három alapvetõ támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá. Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerzõdések.

A szerzõdésben a diákok vállalják, hogy a képzési idõ kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - tette hozzá. Aki aláírta a szerzõdést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár. A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa.

Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni idõben - ez az alapidõ másfélszerese lehet -, akkor elkezdõdik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nõknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el késõbb a tanuló.