A német Spiegel a fiatalok netes szokásait vizsgáló cikkében nem kevesebbet állít, mint hogy õk már korántsem azok a digitális õrültek és súlyos net-függõk, aminek az elmúlt években sokan lefestették õket. Legtöbbjük szívesebben találkozik a barátaival, mintsem hogy a közösségi oldalakon posztoljon naphosszat. Ráadásul számottevõ részük még a Google-t sem tudja rendesen használni.

Az elmúlt évtized jobbára arról szólt, hogy nagy nevû és elismert társadalom-kutatók, valamint szociálpszichológusok kongatták a vészharangot az interneten szocializálódott, és a háló használatába beleszületett generáció fölött. Marc Prensky kanadai tudós alkotta meg például a "digitális benszülött" kifejzést - õk a ma 25 év alattiak. A teória szerint mindenki, aki ennél idõsebb, már csak "digitális bevándorló" lehet, aki életének egy késõbbi szakaszában ismerkedett meg a világhálóval, melynek ékes bizonyítékaként még ma is esetlenül mozog a hálón. Mégha ez az elképzelés részben meg is állja a helyét, ugyanakkor  nem kevés kutató hamis képet festett a tizen- huszonévesek millióiról azzal, hogy - néhány extrém esetet kiragadva - a net rabságában élõ, az infosztrádán szinte kábítószeres bódulatban vágtató véglényekként mutatták be õket.

Gyógyírként a net generáció kezelésében tanácstalan szülõk és pedagógusok számára egy-két elemzõ azt is megpedzette már, hogy ideje lenne a teljes iskolai anyagot átstrukturálni, mert a hagyományos pedagógiai módszerek a kor gyermekeinél már nem érik el a kívánt hatást. Az Spiegel cikke ezzel szemben olyan fiatalokat szólaltat meg, akik szervesen együtt élnek ugyan az internettel, de eszük ágában sincs lemondani hús-vér foglalatosságaikról.

"Sosem hagynám ki az edzést"

A cikkben szereplõ 17 éves német gimnazista fiú egyértelmûvé teszi, hogy a kosárlabda sokkal fontosabb számára, mint bármi más. Rendszeresen jár edzésre és meccsekre, mindemellett pedig szivesen lóg a baráraival. "Ha valaki találkozni szeretne velem, már kapcsolom is ki a gépet és indulok" - mondja Jetlir, aki szabadidejében a csetelés mellett leginkább YouTube videókat néz.

Egy másik fiú a nap során szinte folyamatos kapcsolatban van 30-40 ismerõsével, amelyhez javarészt - de nem kizárólag - az internetet használja. Állítása szerint reggel csetel egy keveset, délben szétküld pár sms-t, délután pedig leül, hogy a napi "Facebook órát" kipipálja. Ezután este még belefér valamennyi skype hívás is. Elmondásából kitûnik, hogy bár a háló életének nélkülözhetetlen kelléke, szinte kizárólag változatos kommunikációs csatornaként használja azt. Könnyû belátnunk, hogy a kortársakkal való folyamatos kapcsolattartásnak és beszélgetésnek mindig kiemelt szerepe volt a fiatalok életében, a net generáció számára éppen csak a mód változott meg. (Igaz, ami igaz: összehasonlíthatatlanul könnyebb lett.)

Távol állnak a szakértelemtõl

A legfrissebb kutatások még egy dolgot egyértelmûvé tettek a fiatalok nethasználatát illetõen. Még a legmegátalkodotabb netezõk sem nevezhetõk szakértõnek, amennyiben a különféle netes alkalmazásokról, vagy akár az információ gyûjtésrõl van szó. "Az egyetlen dolog, amiben a fiataloknak elõnyük van az idõsebb generációkkal szemben, hogy nincsenek gátlásaik a digitális világot illetõen" - mondja egy német középiskolai tanárnõ, majd hozzáteszi: "De itt vége is a tudományuknak, hiszen hiába próbálnak ki mindent magától értetõdõ természetességgel, ha egyszerûen fogalmuk sincs róla, hogy az adott dolog hogyan mûködik. Az interneten is csak az válhat szakértõvé, aki a való világ történéseivel tisztában van."

Egybehangzó tanári beszámolók szerint a gimnazisták többsége például nem tud rendszerezett és célravezetõ módon információt gyûjteni munkájához a neten. "Többségük úgy hiszi, mindent tud például a Google használatáról, de mikor konkrét feladatban kéne számot adniuk róla, leginkább felszinesen kattintgatnak, és ingerültek lesznek, hogy az óriási adathalmaz nem nyílik meg magától."

Ezekre a hiányosságokra egyébként a világ számos pontján kezdenek rájönni a tanárok, éppen ezért sok középiskolában már új tantárgyként került a tantervbe a "produktív net használat." Így fordulhat elõ az a paradoxon(?) hogy mégis a digitális bevándorlók fogják internetezni tanítani a benszülötteket.