Egy az államvizsgázó orvostanhallgatók körében végzett felmérés rámutatott, hogy a fiatal orvosok fele komoly gyakorlati hiányosságokkal küzd az egyetemrõl kikerülve. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke szerint ennek oka a nagy létszámúvá vált felsõoktatás és a fokozódó orvoshiány, ami miatt az oktatást végzõ orvosoknak nincs elegendõ idejük a medikusokra. 

Az MRSZ összesen 470 államvizsgázó orvostanhallgató körében végzett felmérést, melynek eredményeként kiderült, hogy míg az elméleti képzés magas színvonalú, addig a gyakorlati képzésben súlyos problémák vannak. A vizsgálat szerint a fiatal orvosok fele például a hivatalos orvosképzés során egyszer sem ad be intravénás injekciót.

Papp Magor, az MRSZ elnöke a felméréssel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy bár az orvostanhallgatók felének a képzés során valóban nem volt lehetõsége gyakorolni az intravénás injekció beadását, az érintettek 35 százaléka keresett erre lehetõséget. Így a hallgatók sok esetben nyaranként ápolóként helyezkedtek el, vagy mentõszolgálatnál vállaltak munkát, hogy pótolni tudják a gyakorlati képzés hiányosságait. Mindezek ellenére a felmérés eredménye jól jelzi, hogy javítani kell a hazai gyakorlati orvosképzésen - foglalta össze a szövetség elnöke.

Papp Magor szerint a probléma okát könnyû megnevezni: a hiányos gyakorlati képzésben szerepet játszik a felsõoktatási intézmények megnövekedett hallgatói létszáma, illetve az is, hogy a fokozódó orvoshiány miatt oktatói feladatokat is ellátó orvosoknak csak kevés idejük jut a medikusaikra. Emellett a gyakorlati képzés elõl elveszi az idõt az elméleti képzés is, mivel egyre több új információt, tudományos eredményt kell elsajátítaniuk a hallgatóknak.

Állást foglalt az eredménnyel kapcsolatban a Nemzeti Erõforrás Minisztérium oktatásért felelõs államtitkársága is, amely szerint elismerték, hogy míg az elméleti oktatás magas színvonalú, addig a magyarországi orvosi egyetemek gyakorlati képzése terén valóban hiányosságok vannak. Ezért az oktatásért felelõs államtitkárság az orvosi egyetemek gyakorlati képzésének fejlesztését tervezi a jövõben.

A felmérés eredményeibõl nem érdemes messzemenõ következtetéseket levonni - fogalmazott Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai fõigazgatója. A gyakorlati képzés átalakítása már hosszú évek óta napirenden van, mivel a négyszáz fõs évfolyamokon nincs mód arra, hogy mindenki egyformán gyakoroljon minden tevékenységet - fogalmazott. Rácz Jenõ, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy a gyakorlati képzés hiányosságai évek óta köztudottak: az egyetemrõl kikerülõ orvosok úgy válnak rezidensé, hogy alkalmatlanok az önálló munkavégzésre. Ezért õk csak felügyelettel végezhetnek bármilyen tevékenységet, ami az állandó orvoshiány mellett luxusnak számít - jegyezte meg a kórházszövetség elnöke.