Míg az orvosok, a jogászok és a közgazdászok viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, az agrár-, természet- és társadalomtudományos végzettségűek, valamint a pedagógusok jóval hosszabb idő alatt találnak munkát – derül ki a diplomások életpályáját vizsgáló kutatásokból.

Több mint 54 ezer pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok idén márciusban – jó hír azonban, hogy az állás nélküli diplomások aránya mindössze nyolc százalék volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről pozitív képet fest a Diplomás Pályakövetés 2010 kutatás is. A felmérésben részt vevő, 2007-ben végzett hallgatók 41 százaléka már az oklevél megszerzésének idején is dolgozott, 53,5 százalékuk pedig röviddel a végzés után el tudott helyezkedni – összességében tehát a hallgatók csaknem 94 százaléka talált állást tanulmányainak befejezése után.

Az elhelyezkedéshez szükséges időt vizsgálva már kevésbé egységes a kép. A végzett hallgatók átlagosan három és fél hónap alatt találnak állást, különösen jó helyzetben vannak az orvos- és egészségügyi végzettséggel rendelkezők – ők akár már két és fél hónap alatt munkába állhatnak, gyakorlatilag egyetlen állástalan pályakezdő sincs közöttük.

Ugyancsak gyorsan el tudnak helyezkedni a jogi és igazgatási, valamint a gazdasági végzettséggel rendelkezők, a felmérés szerint ugyanis mindkét csoport esetében kicsivel több mint három hónapig tart az álláskeresés. Kevésbé rózsás az agár-, a természet- és társadalomtudományos, valamint a pedagógus végzettségűek helyzete. Meglepő, hogy a legtovább a természettudósok keresgélnek – akár fél évbe is beletelhet, mire munkát találnak.

„Jelentősen lerövidíti a keresgélés idejét, ha valaki már az egyetemi évek alatt dolgozni kezd” – mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó. „Míg az első és a második évben bármilyen, akár nem szakmai jellegű vagy nyári munka is hasznos lehet, addig az egyetemi évek második felében már érdemes az adott szakterülethez illő állást keresni, de a karrierépítés érdekében akár még félévet halasztani sem hiba” – teszi hozzá.

A Diplomás Pályakövetés 2010 eredményei szerint az egyetemi évek alatt különösen nagy számban vállalnak munkát a bölcsész-, pedagógus- és társadalomtudományos végzettségűek – utóbbi képzési területen az arány kimondottan magas, a megkérdezett hallgatóknak ugyanis 57 százaléka már dolgozott a tanulás mellett is. Meglepő azonban, hogy a műszaki és informatikus végzettségűek közül viszonylag kevesen számoltak be az egyetemi évek alatt munkavégzésről, de az átlag alatt maradt az agrár- és a természettudományos végzettségű hallgatók munkavállalási kedve is.

Juhos Andrea azt mondja, bár a cégek általában gyakorlott munkaerőt keresnek, a pályakezdők kompromisszumkészsége és rugalmassága vonzó lehet számukra. „Attól, hogy valaki pályakezdőként néhány hónapig munkanélküli, nem indul kisebb esélyekkel a munkaerőpiacon” – teszi hozzá Juhos Andrea. „Nagyon fontos azonban a proaktivitás: az állásajánlatokon túl érdemes a karrierportálok tanácsait is olvasgatni. Mivel a cégek a lehető legjobb jelölteket akarják kiválasztani, ma már nem ritka a négy-ötkörös interjú sem. Ezekre nagyon alaposan fel kell készülni, hiszen az adott iparágról a pályázónak még az interjúztatónál is többet kell tudnia” – magyarázza.

A diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. Juhos Andrea azt mondja, míg Nyugat-Európában teljesen megszokott, hogy valaki a végzettségétől távol álló területen dolgozik, addig ez nálunk inkább kényszerpálya a fiatal diplomások számára.