A szépség vonalai címmel az Antal-Lusztig-gyûjtemény aktjaiból nyílik kiállítás december 1-jén, csütörtökön a Modem harmadik emeleti kiállítótermében.

A tárlatot Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúrattudományi Intézetének egyetemi adjunktusa nyitja meg, köszöntõt mond Antal Péter, az Antal-Lusztig-gyûjtemény tulajdonosa és Szentei Tamás, az önkormányzat kulturális osztályvezetõje. A megnyitón Ölveti Mátyás gordonkamûvész is közremûködik.

A kiállítás – amely címében William Hogarth egykori elképzelésére is utal, miszerint meg lehet határozni a szépség vonalát – gazdag anyagot mutat be a meztelenségnek az anonimitással és intimitással egyaránt folyamatosan játszó képzõmûvészeti megjelenítéseibõl. Festmények, tanulmányrajzok, grafikai munkák és szobrok kerülnek egymás mellé, jórészt a klasszikus modernség alkotásai, melyek az aktot immár nem kizárólag ikonográfiai témák megjelenítéseként, hanem elsõsorban formaproblémák – rajz és színek, síkbeliség és plaszticitás, kompozíció és ritmus – tárházaként állítják elénk. Az akt fogalma ugyanis eredeti etimológiai értelmében egy mozgás ábrázolását jelentette, ennek megfelelõen pedig a modell elhelyezkedését, illetve a mozdulatok közötti átmenetet mutatta meg. Csupán utólag vonatkoztatták a meztelen emberi test megjelenítésére.

Az akt témája tehát a ruhátlan modelleket az anatómiai érdeklõdés okán is egyenesen megkövetelõ különféle akadémiai stúdiumok és a vágykeltõ (és vágyakozó) testek feszültségterében helyezkedik el. A jól sikerült aktokban a spontán vázlatszerûség és a kidolgozott, felépített kép; a megörökített mozdulat és a test teljességre törekvõ kifejezésének találkozását láthatjuk. E mûfaj a mûvészet történetében hosszú idõn keresztül csupán közvetett kifejezése volt a kitárulkozás és a szemérmesség között ingadozó testnek, hiszen a bibliai és mitológiai történetek sajátos módon éppannyira elfedik a meztelenséget, mint amennyire megmutatják azt. A képzõmûvészet e „kulturális takarója” sokáig éppoly stabilnak tûnt, mint a határvonal az eleven modell és a legfeljebb elevennek tûnõ mûalkotás között.

A kiállításon többek között Ámos Imre, Czóbel Béla, Uitz Béla, Szõnyi István, Derkovits Gyula, Tihanyi Lajos, Vaszary János, Czigány Dezsõ, Kondor Béla, Henri Matisse, Medgyessy Ferenc, Rippl-Rónai József, és Mattis Teutsch János mûvei szerepelnek. A tárlat 2012. február 26-áig tekinthetõ meg hétfõ kivételével minden 10-tõl 18 óráig, csütörtökönként 12-tõl 20 óráig.