Hatpontos petíciót fogadott el a december 12-ei szerda esti hallgatói fórumon résztvevõ közel ezerötszáz fõs tömeg. A Debreceni Egyetem Díszudvarán megrendezett tüntetés oka a kormány által december 5-én elfogadott felsõoktatási keretszám-módosítás, amely az utóbbi másfél hétben az egész országban felbolygatta az egyetemisták és a felvételi elõtt álló középiskolások kedélyeit. 

A módosított keretszámokról a tüntetésen részt vevõ debreceni diákokat Körösparti Péter, a DE HÖK elnöke, a HÖOK elnökhelyettese tájékoztatta. Ennek értelmében 2013-tól a teljes állami ösztöndíjasok száma az országban az idei 32767-rõl mindössze 7710-re csökken – ezen kell az ország egyetemeinek illetve a felvételizõknek osztozniuk. A részösztöndíjasok számát azonban az állam a módosítás szerint az idei 5550-rõl 37350-re emeli. Osztatlan képzésben az idei 2420 teljes ösztöndíjas helyett jövõre 2380 teljes ösztöndíjas és 2360 részösztöndíjas vehet részt. A felsõoktatási szakképzésbe államilag finanszírozott szakra felvehetõk száma 3500 fõrõl 200 fõre csökkent. 

A módosítás legérzékenyebben azokat a felvételizõket érintheti, akik tanulmányaik során mindvégig jogász- vagy közgazdász szakterületre készültek. A kormány ugyanis 2013-tól számukra egyetlen államilag finanszírozott helyet sem biztosít – igaz, gazdaságtudományok számára idén is mindössze 250 állami ösztöndíj, jogászképzésre pedig csupán 100 ösztöndíj volt elérhetõ. 

A bölcsészettudományi karokra felvételizõk a tavalyi 2700 államilag finanszírozott hely helyett most csak 550 teljes és 2200 részösztöndíjjal számolhatnak. A társadalomtudományi karokon 1000-rõl 270-re, agrártudományi karokon 1300-ról 350-re csökkent a teljes állami ösztöndíjak száma.

Körösparti Péter a 2013-as felsõoktatási keretszámokkal kapcsolatban megjegyezte, ha az állam ezt tekinti fejlesztésnek, akkor elõre félhetünk attól, milyenek lesznek majd a leépítések. A HÖOK alelnöke együttmûködésre szólította fel a tüntetõket, és elmondta, a közös cselekvéshez nem elég az egyetemisták összefogása, szükség van a szakszervezetek, a középiskolás diákok és szüleik támogatására is. Körösparti Péter utalt a budapesti tüntetések jelszavára, miszerint Az egyetem a miénk, majd hozzátette, a debreceni tüntetõk jelszava legyen Az egyetem a miénk, és a bennünket követõ középiskolásoké.

Fábián István rektor kiemelte, értelmiséginek lenni elsõsorban nem a szakképzettséget jelenti, hanem azt, hogy felelõsséget érzünk egymás iránt, hazánk iránt és a magyar nemzet iránt. Elmondta, a hallgatói fórumon megjelent csaknem ezerötszáz fõs tömeg a legnemesebb értelmiségiek közé tartozik. A rektor ezt követõen felolvasta a Rektori Konferencia december 6-án született állásfoglalását a felsõoktatási keretszámok módosításáról, melybõl kiderül, a rektori tanács nem ért egyet a kormány döntésével. A tömeg tapssal és Nem hagyjuk! kiáltásokkal válaszolt Fábián István beszédére.

Papp Klára, a BTK dékánasszonya kiemelte, csak a teljes államilag finanszírozott helyek adnak egyenlõ esélyt a fiatalok számára, és csak ez társadalmi szelekció-mentes.  A dékánasszony az ország  bölcsészettudományi karai nevében elmondta, azok vezetõi, oktatói és dolgozói követelik, hogy a felsõoktatási keretszámokat állítsák vissza legalább a 2012/2013-as szintre. 

Az egyetemi dolgozók nevében Balogh László Levente, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének Debreceni Egyetemi képviseletét ellátó titkára szólt az egybegyûltekhez, aki kifejtette, a keretszámok csökkentése és a felsõoktatásból kivont hatalmas összegek nemcsak a diákokat illetve az oktatás színvonalát érinthetik érzékenyen, de veszélybe sodorják az egyetemi dolgozók munkahelyét is. 

A debreceni diákokból álló tömeg ezután egy hatpontos petíciót fogadott el kézfelnyújtással, majd a petíciót aláírva. A pontok között szerepelt a 2010-es keretszámok visszaállítása és a tandíj eltörlése, államilag finanszírozott helyek biztosítása minden tudományterületen, a forráskivonás megszüntetése, a hallgatói szerzõdés eltörlése, a felsõoktatás autonómiájának visszaállítása, végül mintegy provokációként az utolsó pont: a kormány fejezze be a nemzet jövõjének felélését. 

Az egyetemisták felszólalásaikban cselekvésre szólították fel a Hallgatói Önkormányzatot, az egyetem vezetõségét és a hallgatótársakat. 

A keretszámok módosításával kapcsolatos kétoldalú diskurzus és érvelés ezúttal elmaradt, a fórum eredménye sokkal inkább az egyet nem értés hangsúlyozása volt. Az országban történõ hasonló megmozdulások azonban úgy tûnik, eredményesek voltak, hiszen Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere december 14-én már azt nyilatkozta, a felsõoktatási keretszámok még módosulhatnak.