
Hatpontos petíciót fogadott el a december 12-ei szerda esti hallgatói fórumon résztvev? közel ezerötszáz f?s tömeg. A Debreceni Egyetem Díszudvarán megrendezett tüntetés oka a kormány által december 5-én elfogadott fels?oktatási keretszám-módosítás, amely az utóbbi másfél hétben az egész országban felbolygatta az egyetemisták és a felvételi el?tt álló középiskolások kedélyeit.
A módosított keretszámokról a tüntetésen részt vev? debreceni diákokat Körösparti Péter, a DE HÖK elnöke, a HÖOK elnökhelyettese tájékoztatta. Ennek értelmében 2013-tól a teljes állami ösztöndíjasok száma az országban az idei 32767-r?l mindössze 7710-re csökken – ezen kell az ország egyetemeinek illetve a felvételiz?knek osztozniuk. A részösztöndíjasok számát azonban az állam a módosítás szerint az idei 5550-r?l 37350-re emeli. Osztatlan képzésben az idei 2420 teljes ösztöndíjas helyett jöv?re 2380 teljes ösztöndíjas és 2360 részösztöndíjas vehet részt. A fels?oktatási szakképzésbe államilag finanszírozott szakra felvehet?k száma 3500 f?r?l 200 f?re csökkent.
A módosítás legérzékenyebben azokat a felvételiz?ket érintheti, akik tanulmányaik során mindvégig jogász- vagy közgazdász szakterületre készültek. A kormány ugyanis 2013-tól számukra egyetlen államilag finanszírozott helyet sem biztosít – igaz, gazdaságtudományok számára idén is mindössze 250 állami ösztöndíj, jogászképzésre pedig csupán 100 ösztöndíj volt elérhet?.
A bölcsészettudományi karokra felvételiz?k a tavalyi 2700 államilag finanszírozott hely helyett most csak 550 teljes és 2200 részösztöndíjjal számolhatnak. A társadalomtudományi karokon 1000-r?l 270-re, agrártudományi karokon 1300-ról 350-re csökkent a teljes állami ösztöndíjak száma.
Körösparti Péter a 2013-as fels?oktatási keretszámokkal kapcsolatban megjegyezte, ha az állam ezt tekinti fejlesztésnek, akkor el?re félhetünk attól, milyenek lesznek majd a leépítések. A HÖOK alelnöke együttm?ködésre szólította fel a tüntet?ket, és elmondta, a közös cselekvéshez nem elég az egyetemisták összefogása, szükség van a szakszervezetek, a középiskolás diákok és szüleik támogatására is. Körösparti Péter utalt a budapesti tüntetések jelszavára, miszerint Az egyetem a miénk, majd hozzátette, a debreceni tüntet?k jelszava legyen Az egyetem a miénk, és a bennünket követ? középiskolásoké.
Fábián István rektor kiemelte, értelmiséginek lenni els?sorban nem a szakképzettséget jelenti, hanem azt, hogy felel?sséget érzünk egymás iránt, hazánk iránt és a magyar nemzet iránt. Elmondta, a hallgatói fórumon megjelent csaknem ezerötszáz f?s tömeg a legnemesebb értelmiségiek közé tartozik. A rektor ezt követ?en felolvasta a Rektori Konferencia december 6-án született állásfoglalását a fels?oktatási keretszámok módosításáról, melyb?l kiderül, a rektori tanács nem ért egyet a kormány döntésével. A tömeg tapssal és Nem hagyjuk! kiáltásokkal válaszolt Fábián István beszédére.
Papp Klára, a BTK dékánasszonya kiemelte, csak a teljes államilag finanszírozott helyek adnak egyenl? esélyt a fiatalok számára, és csak ez társadalmi szelekció-mentes. A dékánasszony az ország bölcsészettudományi karai nevében elmondta, azok vezet?i, oktatói és dolgozói követelik, hogy a fels?oktatási keretszámokat állítsák vissza legalább a 2012/2013-as szintre.
Az egyetemi dolgozók nevében Balogh László Levente, a Fels?oktatási Dolgozók Szakszervezetének Debreceni Egyetemi képviseletét ellátó titkára szólt az egybegy?ltekhez, aki kifejtette, a keretszámok csökkentése és a fels?oktatásból kivont hatalmas összegek nemcsak a diákokat illetve az oktatás színvonalát érinthetik érzékenyen, de veszélybe sodorják az egyetemi dolgozók munkahelyét is.
A debreceni diákokból álló tömeg ezután egy hatpontos petíciót fogadott el kézfelnyújtással, majd a petíciót aláírva. A pontok között szerepelt a 2010-es keretszámok visszaállítása és a tandíj eltörlése, államilag finanszírozott helyek biztosítása minden tudományterületen, a forráskivonás megszüntetése, a hallgatói szerz?dés eltörlése, a fels?oktatás autonómiájának visszaállítása, végül mintegy provokációként az utolsó pont: a kormány fejezze be a nemzet jöv?jének felélését.
Az egyetemisták felszólalásaikban cselekvésre szólították fel a Hallgatói Önkormányzatot, az egyetem vezet?ségét és a hallgatótársakat.
A keretszámok módosításával kapcsolatos kétoldalú diskurzus és érvelés ezúttal elmaradt, a fórum eredménye sokkal inkább az egyet nem értés hangsúlyozása volt. Az országban történ? hasonló megmozdulások azonban úgy t?nik, eredményesek voltak, hiszen Balog Zoltán, az emberi er?források minisztere december 14-én már azt nyilatkozta, a fels?oktatási keretszámok még módosulhatnak.