Egy eredetileg tűzoltásra használt botból később a diákvirtus eszköze lett, amely még elnevezését is a diáknyelvnek köszönhette. A gerundium súlya, mérete is tekintélyes, de jelképes üzenete ennél is értékesebb a Debreceni Egyetem számára.
A debreceni felsőoktatás történelmi gyökerei egészen a XVI. századig nyúlnak vissza. A Debreceni Református Kollégium 1538-ban kezdte meg működését. Ezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem is szimbólumán, a gerundiumon, utalva ezzel az intézmény történelmi gyökereire, eredetére.
A gerundiumot eredetileg (nem a mostani díszesen kivitelezett, hanem egy jóval egyszerűbb formájú botot) a kollégiumi diákok tűzoltásra használták. Ha az éjszaki tűzőr – a vigil – bajt észlelt, a diákságot is riasztotta, akik botjaikkal segítettek a tűz továbbterjedését segítő kerítések, zsindelytetők elbontásában. A fiatalabb diákok kisebb botokkal, a felsőbb évesek nagyobb botokkal vettek részt az oltásban. A nagybot 170 cm hosszú és csaknem 8 kg súlyú volt. A kollégiumi legendák szerint a tűzoltóbot elnevezése onnan ered, hogy állítólag legalább olyan nehéz a kezelése, mint a gerundium, vagyis a latin nyelvtanban a főnévi igenév helyes használata.
Az 1600-as években a diáktűzoltóságnak, mint egyesületnek kétszáz tagja volt. A felvétel a tűzoltó egyesületbe és a nagybotos próba is a gerundiumhoz kapcsolódott. A tagfelvételnél két kézzel, nyújtott könyökkel kellett háromszor megemelni a botot, előbb vállig, majd fej fölé. A nagybotos próba ennél is nehezebb volt: fél kézzel kellett felemelni és rezzenés nélkül kitartani. Ha még nehezebbé akarták tenni a próbát, a kitartott bottal nyolcasokat kellett írni a levegőben, legalább tizenkettőt.
Arany János - aki maga is a Református Kollégium egykori diákja volt - a Toldiban feltehetően a debreceni kollégiumi évek gerundiumos próbáira gondolt vissza, amikor a fél kézzel tartott botot, amivel a főhős a Budára vezető utat mutatta, belevette költeményébe:
„Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyújtott szálfa.”
Debrecenben a Kisbotos és a Nagybotos utca neve is őrzi az egykori kollégiumi diákok emlékét, és a híres Virágkarnevál programját is éveken át színesítette a gerundiumos erőpróba.
A gerundiumok közül néhány már 1914 októberében ott lehetett az egyetem első tanévnyitóján a debreceni Nagytemplomban, amikor három karral megkezdte működését a jogelőd Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. A teológiai karon 80, a jogi karon 133, a bölcsészeti karon 8, a korábbi felsőbb évesekkel együtt összesen 354 beiktatott hallgatóval – köztük mindössze három női hallgatóval - indult a tanév. A korabeli monarchia területéről érkező diákok pedig akár a mai 4 ezer külföldi hallgató előfutárainak is tekinthetők.
Az induló létszám száz év elteltével megszázszorozódott, hiszen a Debreceni Egyetem diákjainak száma napjainkban már meghaladja a 30 ezret.
Az intézményt jelképező gerundiumot a város bárányos címere díszítette, és az elmúlt 100 éve során nem változott a bölcsészek baglyos emblémája sem. Justicia azonban - a jogi kar 1949-ben kezdődő szüneteltetését követően – több mint 40 évig pihent Vincze László egykori rektori titkár íróasztalfiókjában, hogy végre újra elfoglalhassa méltó helyét az egyetemi jelképek társaságában.
A gerundiumra tettek esküt az egyetem rektorai, a frissen avatott doktorok, használták a tanévnyitóra vonuláskor, egyetemi ünnepségeken, rangos vendégek fogadásán és temetésen, illetve a Díszudvaron ravatalozásnál is. A korabeli, a 30-as, 40-es évekből fennmaradt fotókon látszik, hogy régebben a gerundiumot nem diákok, hanem ünnepi díszbe öltözött egyetemi pedellusok vitték. Ma sem képzelhető el tanévnyitó, diplomaosztó, vagy doktoravató ünnepség a jelképek nélkül, bár számuk az egyetem fejlődésével a többszörösére gyarapodott, hiszen mind a 14 kar saját, egyedi díszítésű gerundiummal rendelkezik.
De nemcsak az ünnepeknek, hanem a hétköznapoknak része is a gerundium, amely az intézmény jelképeként megtalálható kiadványokon, meghívókon egyaránt. A Gerundium nevet kapta az egyetemtörténeti folyóirat, ezt a nevet viseli a Műszaki Kar hallgatói által fejlesztett elektromos autó, de még a kommunikáció szakos hallgatók „Pehelysúlyú Gerundium” című videoblogja is. Szerepel az ünnepi öltözetenis és az egyetem hírnevének öregbítése érdekében végzett munkájukért arany gerundiumot vehetnek át az arra érdemesek.
A gerundium jelkép, ami tisztelgés a több évszázados múltra visszatekintő debreceni felsőoktatás előtt.
forrás:
Gáborjáni Szabó Botond: A gerundium - egy jelkép születésének háttere
Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-15. tanévi Almanachja