A száz esztendeje elhangzott, klasszikussá vált mondattal nyitotta meg az új tanévet Szilvássy Zoltán rektor a Debreceni Egyetem ünnepi szenátusi ülésén.

Izgatottan gyülekeztek a Fõnix csarnokban szeptember 11-én az ünneplõbe öltözött diákok, hogy – sikeres felvételüket követõen – az ünnepségen esküt téve hivatalosan is a Debreceni Egyetem polgáraivá válhassanak. Alap- és mesterszakon, PhD-képzésben, angol nyelvû oktatásban és felsõoktatási szakképzésben több mint 8000 elsõéves, így összességében csaknem harmincezer – köztük több mint négyezer külföldi – hallgató kezdi meg tanulmányait a 2016/17-es tanévben.

- Csodálatos dolog, hogy választott hivatásuk kedvenc diszciplínáit az ország legnagyobb egyetemén, egy 40 ezres közösségben fogják elsajátítani – mondta az új hallgatóknak Szilvássy Zoltán. A rektor beszédében visszatekintett a kárpát-medencei felsõoktatás kialakulásának történelmére, Nagy Lajos király korára, amikor – mint mondta – az itt élõk beszélték a szláv nyelveket, tudtak magyarul, németül, olaszul, azért, mert ez a régió többféle nemzetbõl áll. Ezt a közép-európai egységet egykor Osztrák-Magyar Monarchiának hívták, most pedig a világ távoli részein is visegrádi négyek a neve.

- Ezen a téren a Debreceni Egyetemnek hihetetlen fontos szerepe van, hiszen a Kárpátok vonulatán belül a sokféle nép sokféle kultúrájának földrajzi középpontjában nagyjából Debrecen van, ennek következtében az egyetemnek az a missziója, hogy kulturális, tudományos és integrátori szerepében segítsen abban, milyen is legyen a Kárpát-medence 20, vagy akár 50 év múlva. És ebben az Önök generációjának hatalmas szerep jut – fogalmazott Szilvássy Zoltán.

- Annak idején nem csak elhatározták, hogy e patinás intézmény falai között akarják folytatni tanulmányaikat, hanem sikeres felvételi eljárásukat követõen valóban az ország egyik legkiválóbb tudásközpontjában tanulhatnak – köszöntötte az elsõéveseket Palkovics László.

Az Emberi Erõforrások Minisztériumának oktatásért felelõs államtitkára a képzési területekrõl szólva beszédében kiemelte: az orvosképzés, mint a hazai felsõoktatás sikerágazatának elismertségét jelzi az a kilencezer külföldi hallgató, akik a négy magyar egyetemen tanulnak és számuk 2001 óta folyamatosan növekszik. A hazai orvosképzés azonban infrastruktúra-fejlesztéssel, a gyakorlati képzõhelyek, elsõsorban a klinikák, laboratóriumok korszerûsítésével, modern oktatási eszközök beszerzésével még vonzóbbá válhatna.

Palkovics László hangsúlyozta: a következõ évek egyik kiemelt feladata lesz az orvosképzés megújítása, amelynek keretében az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek szakmai irányítása alá kerülhet több egészségügyi ellátó intézmény is. A Debreceni Egyetem európai színvonalú betegellátást végez, ugyanakkor jelen van a nemzetközi köztudatban is, hiszen az országban itt tanul a legtöbb külföldi hallgató, akik a világ minden tájáról érkeznek.
 
- Ti lesztek a magyar elit! Az az elit, ami meghatározhatja az ország és a nemzet versenyképességét, sorsát, jövõjét – emelte ki beszédében Kósa Lajos. Az országgyûlési képviselõ a tanévnyitón az orvosképzésrõl szólva egyaránt jól bevált formának nevezte a szakegyetemi – Semmelweis Egyetem – és az universitas-típusú vidéki egyetemi képzést, hangsúlyozva, hogy mindkét képzési formának hagyománya és helye van a magyar orvosképzésben.

Az ünnepség az elsõévesek fogadalomtételével folytatódott: „Tanulmányaim során arra törekszem, hogy választott hivatásomra lelkiismeretesen, a tõlem telhetõ legjobb eredménnyel felkészüljek… Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy tovább gyarapítsam a Debreceni Egyetem elõdeinktõl reánk hagyott értékeit, megõrizzem jó hírét és megbecsülését. Isten engem úgy segéljen!” – hangzott az eskü.

- Eskütételük után immár egyetemi és debreceni polgárok lettek, és életük egyik legnagyobb vállalkozásába kezdtek, de meg vagyok gyõzõdve, hogy jó döntést hoztak, amikor ehhez Debrecent, a Debreceni Egyetemet választották… Szeretném, ha a diplomaosztó után is itt képzelnék el életüket, mert ez a város megfelelõ munkahelyet és életlehetõséget kínál Önöknek – mondta Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere.

Ezt követõen karonként – jelképesen – egy-egy hallgató személyesen vehette át tanulmányi füzetét dékánjától.

- A Debreceni Egyetem nem egyszerûen egy felsõoktatási intézmény. Ennek az intézménynek atmoszférája van. Itt olyan bölcsességgel, mûveltséggel találkozhattok, ami csak nagyon keveseknek adatik meg a világon – üdvözölte hallgatótársait Bognár István Ádám, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

Az ünnepi szenátusi ülésen vehette át az intézmény egyik legrangosabb elismerését, a Civis honoris causa – a Debreceni Egyetem díszpolgára - címet Rudolf Schuster, Szlovákia egykori elnöke.

– Életem meghitt eseményei között fogok emlékezni az Önökkel töltött ünnepélyes és bensõséges pillanatokra és ígérem, hogy ameddig erõm engedi, mindent megteszek patinás egyetemük jó hírnevének elmélyítése érdekében. Az Önök alma matere a mai naptól kezdve az és alma materem is – fogalmazott köszöntõjében az egyetem új díszpolgára.

A „Debreceni Egyetem Alumni díját”, illetve a cím használatát 2016-ban az IT Services Hungary Kft. érdemelte ki. Az elismerés azon szervezeteknek adományozható, amelyek a Debreceni Egyetemmel szoros tudományos és szakmai kapcsolatot ápolnak, és kiemelt foglalkoztatói az itt végzett hallgatóknak. A kitüntetést Chris Wilson, az IT Services Hungary Kft ügyvezetõ igazgatója vette át.

A Szenátus Debreceni Egyetemért Emlékérmet adományozott Körösparti Péternek, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat volt elnökének.

A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata a hosszú idõn át végzett kiemelkedõ szakmai és vezetõi tevékenységért a „Pro Auditoribus Universitatis Debreceniensis Díj”-at” adományozta Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja részére.
 
A tanévnyitó ünnepség érdekessége volt, hogy az egyetem több mint 100 éves történetében elõször – Biró Flóra Panna és Paróczai Anikó személyében – nõi hallgatók is képviselhették karukat gerundiumos diákként.