1946-ban, a ma is világrekordnak számító hiperinflációt követően szükségessé vált egy új fizetőeszköz bevezetése. Az infláció súlyosságát bizonyítja, hogy elkészült, bár forgalomba nem került az egymilliárd billpengős is. Az értékálló forint fedezetét az a nyilasok által elhurcolt aranykészlet adta, amelyet 1946. augusztus 6-án szállított vissza az amerikai hadsereg a Magyar Nemzeti Banknak. A 70 éves a forint című vándorkiállítás Magyarország hivatalos fizetőeszközének pénz-, technika- és gazdaságtörténeti vonatkozásait járja körül.

Az olasz eredetű forint szavunk egy Firenzében használt aranypénz nevére, a fiorino d’orora vezethető vissza. Magyarországon először Károly Róbert vezetett be aranyforintot a 14. században, ehhez a pénznemhez a magyar történelem során többször is visszatértünk (ezek az érmék a korban világvalutának számítottak, több numizmatikai különlegesség mellett belőlük is látható pár darab a vitrinekben). A kiállított címletek vitrinenként magyarázó szövegekkel vannak ellátva, amelyek a gazdaságtörténet legfontosabb fogalmaival ismertetik meg az érdeklődőket.

A DIPA, vagyis a Diósgyőri Papírgyár Zrt., nem csak a bankjegy- és a biztonsági papírok gyártásáról nevezetes, hanem arról is, hogy 1782-es alapítása óta ugyanazon a helyen üzemel. Bár többször is próbálkoztak felvásárolni, még mindig magyar tulajdonosok vezetésével működik. Az ott gyártott címletpapírok mennyisége mára megdöbbentő méreteket öltött: ha egymásmellé rakjuk őket, akkor Szombathelytől Nyíregyházáig érne el a sor, ha pedig egymásra helyeznénk ezeket, akkor a legfelső kétszázötvenszer magasabban lenne, mint az Eiffel-torony. Mivel a hungarikumnak is nevezhető DIPA és a forint között ennyire szoros a kapcsolat, a tárlat vitrinjei nem csak a különféle emlékérmeket tárják a nézők elé, hanem a pénz készítésének fortélyaival is megismertetik a látogatókat.

A Horváth Endre által tervezett első bankjegysorozaton a magyar történelem nagy alakjai láthatóak, mint például Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és Dózsa György. Ez a sorozat évtizedekig forgalomban volt, pusztán csak a címerekben történt változás a történelem eseményeinek következtében – a Kossuth-, a Rákosi- és a Kádár-címer váltotta egymást. A még ma is használatban lévő rendszerváltás utáni címletek is láthatóak a tárlaton, mint például az 5000 forintos. Az 1990-es évek elejétől kezdve folyamatos a forint értékromlása, amely szükségessé tette a nagy címletek kibocsátását. Emellett fokozatosan kivonták a forgalomból a kisebb pénzeket is, a 10-estől a 100-asig a bankjegyeket, 1999-ben a fillért, majd 2008-ban az egy- és a kétforintosokat.

A kiállítás rendelkezik videó anyaggal is. Az érintőképernyős monitoron a papírgyárról és a pénzkészítés folyamatáról is láthatnak felvételeket az érdeklődők. Mivel hang nincsen a képhez, és csak angol felirattal nézhetőek ezek a kisfilmek, a kiállítás ezen oldala nem túl informatív, bár a tárlatvezetéseken bizonyára orvosolják majd ezt a problémát, és kiegészítik az egyébként nagyon is részletes tárlatot. A pénzrendszer szinte teljes története illusztrálásra került, hiszen a XVI. századi ezüsttallérok mellett megtekinthetőek a középkori aranypénzek is.

A Debreceni Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank között két éve van együttműködési megállapodás, ennek következtében lett a vándorkiállítás negyedik állomása az egyetem főépülete. Az MNB programjain keresztül már harminc Debrecenben tanuló egyetemistát támogat ösztöndíjjal, de Dubéczi Zoltán, a MNB oktatási igazgatója szerint a jövőben egy sokkal átfogóbb együttműködés kialakítását célozzák majd meg a felek.

A Debreceni Egyetem több alkalommal is szervez tárlatvezetéseket az érdeklődők számára: március 4-én 10 órától, március 7-én 16 órától, március 13-án 17 órától, melyekre a regisztracio.unideb.hu felületen lehet jelentkezni: