A Debreceni Egyetem Mûszaki Karának Építõmérnöki Tanszéke 4. alkalommal rendezte meg a Tésztahíd Építõ Versenyt, vagyis a TörDElõt. A versenyre hazai és külföldi egyetemi és fõiskolai karok és középiskolák is jelentkezhettek. A verseny szabályai és a terhelés módja megegyezett a világbajnokságokéval, így akár az elért eredmények összevethetõek a világbajnokságok eredményeivel. A verseny lebonyolítása után, az egyik fõszervezõvel, Spisák Istvánnal, a kar mûszaki oktatójával volt alkalmam beszélgetni. 

EÉ: - Milyen hagyományokra tekint vissza a Tésztahíd építõ verseny?

- Ez már a negyedik tésztahíd építõ verseny itt a Debreceni Egyetemen. A fél évvel ezelõtt megrendezett versenyhez képest az a különbség, hogy most a világbajnokság szabályrendszerét alkalmaztuk. Fél évvel ezelõtt fél méteres fesztávot kellett áthidalni 300 gramm tészta felhasználásával, most ezt megdupláztuk, tehát egy méter volt a fesztávolság és egy kilogrammnyi tésztát használhattak a versenyzõk.

EÉ: - Többen vagy kevesebben jelentkeztek, mint a múlt félévben?

- Érdekes jelenséggel találkoztunk, mert többen jelentkeztek a versenyre, viszont kevesebb híd készült el, ugyanis néhány hidat baleset ért a verseny elõtti napokban, és az utolsó éjszakákon, a fáradtságnak köszönhetõen, de a 16 csapattal, akiknek el is készült a hídjuk, igazán elégedettek lehetünk, nagyon szép eredmények születtek. A Mûszaki Kar hallgatói itt a házi versenyen is nagyon jól szerepeltek. Tavaly a világbajnokságon is képviselte az egyik csapat a Debreceni Egyetem Mûszaki Karát, ahol hét országból érkeztek versenyzõk és a 12 csapatból a 3. helyezést értek el, úgy hogy az volt az elsõ világverseny, amin elindultak. 

EÉ: - Milyen mûszaki elõismereteket igényel egy tésztahíd építése?

- Leginkább mechanikai ismeretekre van szükség. Kell egy jó ötlet, onnantól kezdve az a legfontosabb, hogy pontosan, precízen kivitelezzék azt. A kivitelezés szervezése címû tárgy is hasznos lehet ehhez, ugyanis vigyázni kell, hogy a határidõbõl és a rendelkezésre álló anyagokból se fogyjanak ki az építés során. Nagyon kellemetlen, ha már csak pár órát kellene ragasztgatni, de elfogy a ragasztó hajnali kettõkor és olyankor már nehéz beszerezni ezt a kelléket... 

EÉ: - Elõfordulhat az, hogy a tapasztalatlanabb középiskolás tanulók jobban szerepeljenek egy ilyen versenyen, mint a nagyobb szakmai tudással rendelkezõ egyetemisták?

- Ahogy a versenyen is megtörtént, igen, ez elõfordulhat. Nem az integrálásokon és a bonyolult számítási mûveleteken múlt, hogy ki, milyen helyezést ér el, hanem azon, hogy kinek volt egy jó alapötlete és kik voltak arra képesek, hogy precízen kivitelezzék is mindezt. Így történhetett az, hogy egy középiskolás lánycsapat megverte az egyetemista fiúcsapatokat is, ami nagyon szép eredmény volt és a lányok majdnem sírva is fakadtak örömükben.

EÉ: - Hogyan lehet elérni, hogy egy tésztából felépített híd, akár 260 kg-os kilogrammos terhelést is elbírjon?

- A való életben használt példákat kell alapul venni. Legjobb az, ha vasúti hidakat vagy bármilyen acélhíd szerkezeteket vesznek alapul, megpróbálják azt lemodellezni és a lehetõ legpontosabban lemásolni. Hiszen szakemberek már egyszer kiszámolták, hogy mitõl lehet erõs egy híd és az élet igazolja is a munkájuk minõségét. Ezek a hidak hurrikánokat, és azon kívül is szinte mindent kibírnak. Akik kreatívabbak és igazán ráéreztek a tésztahíd építés „ízére” megpróbálnak újat alkotni. Ez az egyik szépsége is ennek a versenynek, hogy gondolkodásra is késztetjük a jelentkezõket, nem csak másolásra.

EÉ:- Az elkészült hidak arra is alkalmasak, hogy az valós életben kivitelezzék õket?

- Az életben jobb szerkezeteket használunk, mert a tésztának a húzó és nyomó szilárdsága is adott. Azonban ha valós szerkezetekrõl beszélünk, akkor figyelünk, hogy a megfelelõ minõségû anyagot használják. Nem valószínû, hogy ilyen tésztahíd alapján el lehetne készíteni egy igazit, hacsak nem támad valakinek egy nagy ötlete... Fõleg valós hidakról mintázzák a tésztahidakat nem pedig fordítva.

EÉ: - Milyen tésztából érdemes hidat építeni?

- Bármilyen tészta alkalmas. Végeztünk vizsgálatokat, amely során különbözõ tésztákat megvizsgáltunk és azt az eredményt kaptuk, hogy mindegyik alkalmas arra, hogy tészta hidat építsünk belõlük kisebb vagy nagyobb munkabefektetés után. A TörDElõ 2013-on a hidak döntõ többsége olasz tésztából készült. 

EÉ: - Mi az a fizikai korlát, amit egy tészta híd elbírhat? Például mi most a világrekord?

- Jelenleg körülbelül 660 kg a világrekord, ettõl még kicsit messze vagyunk, de akik ezt a terhelést elérték, már nagyon profik voltak. Azonban mi is igyekszünk, hogy a következõ interjú arról készüljön, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói megnyerték a világbajnokságot… de addig még nagyon sok munka és verseny van elõttünk. 

A következõ versenyre (TörDElõ 2013 õsz) szeretettel várjuk Debreceni Egyetemi csapatok jelentkezését - bármilyen szakról.

A tördelõ 2013 verseny végeredménye:

I.          helyezés: Ördögi félkör

(Vásárhelyi Pál Építõipari és Környezetvédelmi - Vízügyi SZKKI) 260 kg

II.        helyezés: Pasta-Divas-Diegos 

(Debreceni Egyetem Mûszaki Kar) 230,6 kg

III.      helyezés: Észiáki 

(Debreceni Egyetem Mûszaki Kar) 126,6 kg