Szubjektv
Két év Franciaországban
2017. jnius 23., Pálóczi Alexandra

 

 

Külföldön tanulmányokat folytatni, megismerni egy másik kultúrát, oktatási rendszert, olyan tapasztalatokat ad, amelyeket nem lehet mással pótolni. Szerencsére nagyon sok ösztöndíjból, részképzésbõl, szakmai gyakorlatból lehet már választani. Matolcsi Csaba Franciaországban végezte el mesterszakos tanulmányait, az ott szerzett élményeit, tapasztalatait osztotta meg velünk.

- Már az egyetemi tanulmányaid kezdetén tudtad, hogy szeretnél külföldön is tanulni?

-    Külföldi tanulmányaimat alapvetõen a gimnáziumi évek határozták meg. Zentai Tünde, a nyíregyházi Eötvös Gyakorlóiskola tanárnõje nagy odaadással és szenvedéllyel oktatta a franciát, ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy késõbb francia állami ösztöndíjat nyertem. A kis francia terem falait valósággal átszõtte a francia kultúra és megelevenedett a hexagon a La Manche-tól egészen a Côte d’Azur-ig. A hagyományos nyelvoktatási módszerek mellett sajátos módon tanultuk a franciát a zene, az irodalom és a színjátszás eszközeit is használva. Ezek a meghatározó élmények eredményezték végül, hogy Franciaország a bakancslistám elsõ helyére került. Késõbb a gimnáziumi évek alatt tett rövid utazások sem elégítették ki kíváncsiságomat. Ezért tehát már az egyetemi évek kezdetén tudtam, hogy valamilyen formában hosszabb idõt fogok eltölteni az országban. Ám ekkor még nem is gondoltam arra, hogy mindezt az egyetemi tanulmányaimmal fogom összekötni.

- Hogyan találtál rá erre az ösztöndíjra?

- Az alapképzés során kezdtem el kutatni a lehetõségeket, hogy miként tudnék teret nyerni kíváncsiságomnak, lehetõvé téve egyúttal szakmai fejlõdésemet is. A budapesti Francia Intézet által szervezett elõadássorozat egyik alkalmával Bob Kaba Loemba az intézet ösztöndíj bizottságának elnöke tartott elõadást a francia ösztöndíjakról a Debreceni Egyetemen. Az elõadást követõen döntöttem el, hogy jelentkezem az intézet által hirdetett ösztöndíjak valamelyikére. A pályázás és a felvételiztetés során Sylvette Tourmente, az intézet tudományos attaséja adott külön felvilágosítást a Polytech Excellence ösztöndíj programról, melyre kifejezetten mérnök szakos hallgatók pályázhatnak. A késõbbiekben Catherine Creuly, a fogadóintézmény oktatásért felelõs igazgatónõje volt a segítségemre már a felvételt megelõzõen is. Szerencsésnek tartom magam, mert egy olyan ösztöndíjat sikerült megnyernem, ami gyakorlatilag teljes mértékben fedezte a költségeimet a kétéves képzés alatt.

- Hogyan készültél a külföldi tanulmányaidra?

- Franciaországban az angol nyelvû kurzusok szervezése egész másképp strukturált a hazaihoz képest. Éppen ezért elengedhetetlen a francia nyelv bizonyos szintû ismerete tanulmányok folytatása esetén. Ennek tudatában négy év kihagyás után frissítettem fel újra a francia tudásomat, az ösztöndíjra való jelentkezést megelõzõen néhány hónappal. Az élõ beszéd gyakorlása miatt a debreceni Alliance Française nyelviskolában vettem órákat. A nyelviskola azért páratlan, mert egy a francia állam irányítása alatt álló intézményhálózatot foglal magában, amely világszerte jelen van a legtöbb országban, anyanyelvû tanárokat is foglalkoztatva. Másfelõl a szakomat tekintve, a tárgyak majdnem teljes palettája miatt, szakmailag külön nem volt szükséges készülni a felvételi elõtt és után sem. Pontosan ez mutatja a Debreceni Egyetem biomérnök képzésének erõsségét, hiszen lehetõvé tette számomra a tanulmányaim akadálytalan folytatását külföldön. Sõt, az erõs kémiai alapok miatt, még vegyész diplomát is sikerült szereznem.

- Milyen hamar tudtál beilleszkedni az ottani közösségbe? Hogyan teltek a mindennapjaid?

- A debreceni Alliance Française sokat segített a nyelvi gátak leküzdésében, így a beilleszkedés a tanárok és a diáktársak irányába is gördülékeny volt. Nehézségek persze voltak, de nagy örömmel töltött el a sok újdonság, és megkaptam végre azt, amire mindig is vágytam. Ösztönzõnek találom azt is, hogy a csoport kis hányada állt csak külföldi hallgatókból, ami még hatékonyabb nyelvtanulást és beilleszkedést eredményezett. A képzés felépítése miatt a mindennapok rendkívül zsúfoltak voltak, de a csapatokban végzett munka mindig biztosított lehetõséget a lazításra, összekovácsolva ezzel a közösséget. A hazaihoz hasonlóan elmaradhatatlanok voltak az egyetemi bulik, de sokat jártunk éttermekbe vacsorázni és moziba is. A tanulmányaim keretein belül jutottam el többek között Cambridge-be, ami szintén új tartalommal töltötte meg a mindennapokat. Nehéz, mozgalmas és színes volt az ott töltött két év.

- Miben volt másabb az ottani oktatási rendszer ahhoz képest, amit itthon tapasztaltál?

- A külföldi oktatási rendszert a gyakorlatorientált képzések miatt tartom kifejezetten ütõképesnek. Rendkívül magas a gyakorlati órák száma, melyek összességében a csapatmunkát ösztönzik. Számottevõ az egyetem belüli vállalati jelenlét és támogatás, így többségében ipari projektmunkákban volt lehetõség részt venni. A szakosodás többlépcsõs és szerteágazó, valamint az angol nyelv oktatása folyamatos.  Ezen felül egy kötelezõ külföldi, és további egy féléves ipari szakmai gyakorlatot szükséges teljesíteni a diploma megszerzéséhez. Szintén az erõsségek közé sorolnám a jól kiépített kettõs diploma programot, melyben az elsõ évet követõen magam is részt vehettem. A bemutatott sajátos oktatási rendszer kialakítását és erõsségét valószínûleg elõsegítette az is, hogy a mérnök egyetemek Franciaországban különálló intézményrendszert alkotnak.

- A külföldön szerzett tudás, tapasztalatok mennyire befolyásolták az itthoni lehetõségeidet, amikor kikerültél a munkaerõpiacra?

- Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a legnagyobb magyar gyógyszergyárnak dolgozva kamatoztathatom itthon a külföldön szerzett tudást. A Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai részlegén álltam elõször munkába kinyeréstechnikai mérnökként rögtön a tanulmányaim befejezését követõen. A többkörös interjúztatás alatt tudatosult elõször bennem, hogy a külföldön szerzett tapasztalat jelentõs mértékben növelte esélyeimet a kiválasztás során. Az említett lehetõségek összessége pedig olyan útlevelet adott a kezembe, amely bebocsátást biztosít a világ összes országába.

 



A szerz tovbbi cikkei
Az érzelmi reakciókat megörökíteni Derencsényi István fotóriporter a hivatásáról és az olimpiáról mesélt nekünk.
Te ’56-od a Mi 56-unk! A videó pályázat nyertesei, hajtás után.
A mi napunk! Óriási stadionshow-val indult el a tanítási idõszak.
Egy szemeszter az USA-ban Félév a Stanford University-n.
„Hív a város” Miért éri meg külföldön tölteni egy kis idõt.
CAMPUS PONT - SZOLGLTATSOK
Bejelentkezs
A ht legolvasottabb cikkei
Keress
A rovat legolvasottabb cikkei
A hnap legolvasottabb cikkei