Kulturális
Te ’56-od a Mi 56-unk!
2016. október 26., Pálóczi Alexandra

A Debreceni Egyetem és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közösen hirdette meg a „Te ’56-od a Mi 56-unk” cím? videópályázatot 30 év alatti fiatalok számára, amelyre dokumentumfilm- és kisjátékfilm-kategóriában lehetett nevezni.

Nem egyszer? feladat egy néhány perces videó elkészítése egy olyan nemzedék számára, amely ténylegesen csak a könyvekb?l és elmesélt történetekb?l ismerheti a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatát. A beérkezett huszonkét pályam? azonban jól mutatja, hogy a fiatalok érzékenyek erre a témára. Mindegyik videó máshonnan közelít, néhány videóban a személyes történetek kerülnek el?térbe, néhány pályam? a jelenb?l próbálja értelmezni a múlt történéseit, néhány visszarepít minket az id?ben az archív felvételeknek köszönhet?en, néhány pedig különböz? szimbólumokon keresztül mutatja be, hogy mit is jelenthet ’56.

A pályázat nyertesei:

Dokumentumfilm-kategóriában: 3. helyezett: Katona Dóra és Brigitta Kanalas (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 2. helyezett: Georgina Rézm?ves (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 1. helyezett: Lili Kéki, Anna Kiss és Nikolett Takács (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Kisjátékfilm-kategóriában: 3. helyezett: a Medgyessy Ferenc Gimnázium és M?vészeti Szakközépiskola 13. évfolyamos mozgókép- és animációkészít? szakos tanulói, 2. helyezett: a Kós Károly M?vészeti Szakgimnázium 12. évfolyamos Mozgókép- és Animációkészít? Csoportja, 1. helyezett: Pusztai Ákos (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Különdíjat kaptak: Mariann Küzmös és Stefán Krisztofer (Penészleki Általános Iskola), Balogh Tibor és Mészáros Szilveszter (Kós Károly M?vészeti Szakközépiskola)

Közönségdíjas: K?vári Kamillavirág (Magyar Képz?m?vészeti Egyetem)

A díjátadóra október 21-én került sor a "A forradalom gyújtópontjában - t?zb?l élet és enyészet" cím? kiállítás megnyitóján, amely egyben az egyetem által rendezett programsorozat kezdetét is jelentette a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

A kiállítás megnyitóján Szirák Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezet?je, a kiállítás kurátora így köszöntötte az érdekl?d?ket:

„Az 1956-os forradalom a Rákosi-rendszer által megnyomorított és megalázott magyar társadalom robbanásszer?, elkeseredett, szilaj és – végs? soron – kilátástalan lázadása volt. A sztálini rendszer nem a nép belegyezésére alapította hatalmát, hanem er?szakkal és megtévesztéssel ragadta magához. Ágensei világmegváltó eszméket visszhangozva azt ígérték, hogy a kor minden lényeges kérdésére megnyugtató választ fognak adni. Földi paradicsomot ígértek, de a poklot hozták el a földre. Téveszmék jegyében a hagyományos kultúraalkotó rétegek kisemmizését, közönséges hatalmi ?rségváltást, ésszer?tlen és er?szakos iparosítást, a falu és a város ínségét, megaláztatást és félelmet. A magyarok, kiknek országát a második világháború után ismét megcsonkították és megszállták, kikre rákényszerítettek egy idegen zsarnoki rémuralmat, akiknek elnyomták határon túl él? honfitársait: vagyis akik mindent elvesztettek és semmit sem nyertek, nekik csak az igazságérzetük, csak a becsületük maradt, s ez robbantotta ki az október 23-i felkelést. 1956 felülmúlhatatlan drámai jelét adta a sztálini rendszer elviselhetetlenségének. Magyarország néhány hétre a világtörténelem középpontja lett. A magyar forradalom leveretésében is örök mementó maradt. Végs? soron megakadályozta a klasszikus sztálini rendszer magyarországi restaurálását, vagyis pozitív irányba befolyásolta a Kádár-rendszer arculatát. Megismétl?dését?l tartott Hruscsov és Brezsnyev, emlékét?l rettegett egy életen át Kádár János. ’56 gyöngeségében, a nagyhatalmi status quo jármában így volt er?s, vereségében így gy?zedelmeskedett. T?z volt, hamu lett, de a hamu alatt gyémánt.”

A kiállítás ennek a felemel? 12 napnak és az azt követ? több hónapos h?sies utóvédharcnak állít emléket. Az installáció alkotói – Ludman Éva és Süli-Zakar Szabolcs – és a kiállítás megvalósulásának mindenesei – az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai, valamint a Kommunikáció Tanszék oktatói és hallgatói voltak. A DE küls? és bels? tereinél aligha van autentikusabb helyszíne a megemlékezésnek, hiszen 1956. október 23-án délel?tt az országban el?ször innen indult el a szociális, demokratikus és hazafias követeléseit megfogalmazó egyetemi hallgatóság tüntetése, s itt dördült el az els?, halálos áldozatokat követel? sort?z. Debrecen volt a forradalom és szabadságharc gyújtópontja.



A szerző további cikkei
Az érzelmi reakciókat megörökíteni Derencsényi István fotóriporter a hivatásáról és az olimpiáról mesélt nekünk.
A mi napunk! Óriási stadionshow-val indult el a tanítási id?szak.
Egy szemeszter az USA-ban Félév a Stanford University-n.
„Hív a város” Miért éri meg külföldön tölteni egy kis id?t.
Elvarázsolt éjszaka Nálunk is megrendezték a Kutatók Éjszakáját.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei