Kulturális
Te ’56-od a Mi 56-unk!
2016. október 26., Pálóczi Alexandra

A Debreceni Egyetem és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közösen hirdette meg a „Te ’56-od a Mi 56-unk” című videópályázatot 30 év alatti fiatalok számára, amelyre dokumentumfilm- és kisjátékfilm-kategóriában lehetett nevezni.

Nem egyszerű feladat egy néhány perces videó elkészítése egy olyan nemzedék számára, amely ténylegesen csak a könyvekből és elmesélt történetekből ismerheti a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatát. A beérkezett huszonkét pályamű azonban jól mutatja, hogy a fiatalok érzékenyek erre a témára. Mindegyik videó máshonnan közelít, néhány videóban a személyes történetek kerülnek előtérbe, néhány pályamű a jelenből próbálja értelmezni a múlt történéseit, néhány visszarepít minket az időben az archív felvételeknek köszönhetően, néhány pedig különböző szimbólumokon keresztül mutatja be, hogy mit is jelenthet ’56.

A pályázat nyertesei:

Dokumentumfilm-kategóriában: 3. helyezett: Katona Dóra és Brigitta Kanalas (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 2. helyezett: Georgina Rézműves (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 1. helyezett: Lili Kéki, Anna Kiss és Nikolett Takács (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Kisjátékfilm-kategóriában: 3. helyezett: a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 13. évfolyamos mozgókép- és animációkészítő szakos tanulói, 2. helyezett: a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium 12. évfolyamos Mozgókép- és Animációkészítő Csoportja, 1. helyezett: Pusztai Ákos (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Különdíjat kaptak: Mariann Küzmös és Stefán Krisztofer (Penészleki Általános Iskola), Balogh Tibor és Mészáros Szilveszter (Kós Károly Művészeti Szakközépiskola)

Közönségdíjas: Kővári Kamillavirág (Magyar Képzőművészeti Egyetem)

A díjátadóra október 21-én került sor a "A forradalom gyújtópontjában - tűzből élet és enyészet" című kiállítás megnyitóján, amely egyben az egyetem által rendezett programsorozat kezdetét is jelentette a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

A kiállítás megnyitóján Szirák Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, a kiállítás kurátora így köszöntötte az érdeklődőket:

„Az 1956-os forradalom a Rákosi-rendszer által megnyomorított és megalázott magyar társadalom robbanásszerű, elkeseredett, szilaj és – végső soron – kilátástalan lázadása volt. A sztálini rendszer nem a nép belegyezésére alapította hatalmát, hanem erőszakkal és megtévesztéssel ragadta magához. Ágensei világmegváltó eszméket visszhangozva azt ígérték, hogy a kor minden lényeges kérdésére megnyugtató választ fognak adni. Földi paradicsomot ígértek, de a poklot hozták el a földre. Téveszmék jegyében a hagyományos kultúraalkotó rétegek kisemmizését, közönséges hatalmi őrségváltást, ésszerűtlen és erőszakos iparosítást, a falu és a város ínségét, megaláztatást és félelmet. A magyarok, kiknek országát a második világháború után ismét megcsonkították és megszállták, kikre rákényszerítettek egy idegen zsarnoki rémuralmat, akiknek elnyomták határon túl élő honfitársait: vagyis akik mindent elvesztettek és semmit sem nyertek, nekik csak az igazságérzetük, csak a becsületük maradt, s ez robbantotta ki az október 23-i felkelést. 1956 felülmúlhatatlan drámai jelét adta a sztálini rendszer elviselhetetlenségének. Magyarország néhány hétre a világtörténelem középpontja lett. A magyar forradalom leveretésében is örök mementó maradt. Végső soron megakadályozta a klasszikus sztálini rendszer magyarországi restaurálását, vagyis pozitív irányba befolyásolta a Kádár-rendszer arculatát. Megismétlődésétől tartott Hruscsov és Brezsnyev, emlékétől rettegett egy életen át Kádár János. ’56 gyöngeségében, a nagyhatalmi status quo jármában így volt erős, vereségében így győzedelmeskedett. Tűz volt, hamu lett, de a hamu alatt gyémánt.”

A kiállítás ennek a felemelő 12 napnak és az azt követő több hónapos hősies utóvédharcnak állít emléket. Az installáció alkotói – Ludman Éva és Süli-Zakar Szabolcs – és a kiállítás megvalósulásának mindenesei – az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai, valamint a Kommunikáció Tanszék oktatói és hallgatói voltak. A DE külső és belső tereinél aligha van autentikusabb helyszíne a megemlékezésnek, hiszen 1956. október 23-án délelőtt az országban először innen indult el a szociális, demokratikus és hazafias követeléseit megfogalmazó egyetemi hallgatóság tüntetése, s itt dördült el az első, halálos áldozatokat követelő sortűz. Debrecen volt a forradalom és szabadságharc gyújtópontja.



A szerző további cikkei
Két év Franciaországban Külföldön tanulmányokat folytatni, megismerni egy másik kultúrát, nagyon fontos.
Az érzelmi reakciókat megörökíteni Derencsényi István fotóriporter a hivatásáról és az olimpiáról mesélt nekünk.
A mi napunk! Óriási stadionshow-val indult el a tanítási időszak.
Egy szemeszter az USA-ban Félév a Stanford University-n.
„Hív a város” Miért éri meg külföldön tölteni egy kis időt.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei
Két év Franciaországban Külföldön tanulmányokat folytatni, megismerni egy másik kultúrát, nagyon fontos.
Egy álom megvalósulása A debreceni férfi kézilabda újjászületése.
Kollégiumfejlesztési program Több férőhely, korszerűbb és komfortosabb környezet, nemzetközi színvonal.
Kultúra-, közösség- és karrierfejlesztés Debrecen – Európa Kulturális Fővárosa 2023.
„OKOS” fesztivál Mindjárt Campus Fesztivál!!!