Kulturlis
Te ’56-od a Mi 56-unk!
2016. oktber 26., Pálóczi Alexandra

A Debreceni Egyetem és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közösen hirdette meg a „Te ’56-od a Mi 56-unk” címû videópályázatot 30 év alatti fiatalok számára, amelyre dokumentumfilm- és kisjátékfilm-kategóriában lehetett nevezni.

Nem egyszerû feladat egy néhány perces videó elkészítése egy olyan nemzedék számára, amely ténylegesen csak a könyvekbõl és elmesélt történetekbõl ismerheti a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozatát. A beérkezett huszonkét pályamû azonban jól mutatja, hogy a fiatalok érzékenyek erre a témára. Mindegyik videó máshonnan közelít, néhány videóban a személyes történetek kerülnek elõtérbe, néhány pályamû a jelenbõl próbálja értelmezni a múlt történéseit, néhány visszarepít minket az idõben az archív felvételeknek köszönhetõen, néhány pedig különbözõ szimbólumokon keresztül mutatja be, hogy mit is jelenthet ’56.

A pályázat nyertesei:

Dokumentumfilm-kategóriában: 3. helyezett: Katona Dóra és Brigitta Kanalas (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 2. helyezett: Georgina Rézmûves (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), 1. helyezett: Lili Kéki, Anna Kiss és Nikolett Takács (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Kisjátékfilm-kategóriában: 3. helyezett: a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Mûvészeti Szakközépiskola 13. évfolyamos mozgókép- és animációkészítõ szakos tanulói, 2. helyezett: a Kós Károly Mûvészeti Szakgimnázium 12. évfolyamos Mozgókép- és Animációkészítõ Csoportja, 1. helyezett: Pusztai Ákos (DE, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

Különdíjat kaptak: Mariann Küzmös és Stefán Krisztofer (Penészleki Általános Iskola), Balogh Tibor és Mészáros Szilveszter (Kós Károly Mûvészeti Szakközépiskola)

Közönségdíjas: Kõvári Kamillavirág (Magyar Képzõmûvészeti Egyetem)

A díjátadóra október 21-én került sor a "A forradalom gyújtópontjában - tûzbõl élet és enyészet" címû kiállítás megnyitóján, amely egyben az egyetem által rendezett programsorozat kezdetét is jelentette a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából.

A kiállítás megnyitóján Szirák Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetõje, a kiállítás kurátora így köszöntötte az érdeklõdõket:

„Az 1956-os forradalom a Rákosi-rendszer által megnyomorított és megalázott magyar társadalom robbanásszerû, elkeseredett, szilaj és – végsõ soron – kilátástalan lázadása volt. A sztálini rendszer nem a nép belegyezésére alapította hatalmát, hanem erõszakkal és megtévesztéssel ragadta magához. Ágensei világmegváltó eszméket visszhangozva azt ígérték, hogy a kor minden lényeges kérdésére megnyugtató választ fognak adni. Földi paradicsomot ígértek, de a poklot hozták el a földre. Téveszmék jegyében a hagyományos kultúraalkotó rétegek kisemmizését, közönséges hatalmi õrségváltást, ésszerûtlen és erõszakos iparosítást, a falu és a város ínségét, megaláztatást és félelmet. A magyarok, kiknek országát a második világháború után ismét megcsonkították és megszállták, kikre rákényszerítettek egy idegen zsarnoki rémuralmat, akiknek elnyomták határon túl élõ honfitársait: vagyis akik mindent elvesztettek és semmit sem nyertek, nekik csak az igazságérzetük, csak a becsületük maradt, s ez robbantotta ki az október 23-i felkelést. 1956 felülmúlhatatlan drámai jelét adta a sztálini rendszer elviselhetetlenségének. Magyarország néhány hétre a világtörténelem középpontja lett. A magyar forradalom leveretésében is örök mementó maradt. Végsõ soron megakadályozta a klasszikus sztálini rendszer magyarországi restaurálását, vagyis pozitív irányba befolyásolta a Kádár-rendszer arculatát. Megismétlõdésétõl tartott Hruscsov és Brezsnyev, emlékétõl rettegett egy életen át Kádár János. ’56 gyöngeségében, a nagyhatalmi status quo jármában így volt erõs, vereségében így gyõzedelmeskedett. Tûz volt, hamu lett, de a hamu alatt gyémánt.”

A kiállítás ennek a felemelõ 12 napnak és az azt követõ több hónapos hõsies utóvédharcnak állít emléket. Az installáció alkotói – Ludman Éva és Süli-Zakar Szabolcs – és a kiállítás megvalósulásának mindenesei – az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai, valamint a Kommunikáció Tanszék oktatói és hallgatói voltak. A DE külsõ és belsõ tereinél aligha van autentikusabb helyszíne a megemlékezésnek, hiszen 1956. október 23-án délelõtt az országban elõször innen indult el a szociális, demokratikus és hazafias követeléseit megfogalmazó egyetemi hallgatóság tüntetése, s itt dördült el az elsõ, halálos áldozatokat követelõ sortûz. Debrecen volt a forradalom és szabadságharc gyújtópontja.



A szerz tovbbi cikkei
Két év Franciaországban Külföldön tanulmányokat folytatni, megismerni egy másik kultúrát, nagyon fontos.
Az érzelmi reakciókat megörökíteni Derencsényi István fotóriporter a hivatásáról és az olimpiáról mesélt nekünk.
A mi napunk! Óriási stadionshow-val indult el a tanítási idõszak.
Egy szemeszter az USA-ban Félév a Stanford University-n.
„Hív a város” Miért éri meg külföldön tölteni egy kis idõt.
CAMPUS PONT - SZOLGLTATSOK
Bejelentkezs
A ht legolvasottabb cikkei
Keress
A rovat legolvasottabb cikkei
A hnap legolvasottabb cikkei