Skarczer Péter talán a leglelkesebb nyelvészek közé tartozik az egyetemen. Miközben mások a vizsgáik miatt cidriznek, esetleg azon tűnődnek, mivel ajándékozzák meg szeretteiket karácsonykor, ő egészen másra készül. Minden téli szünetben egy előre kiválasztott tájegység falvait cserkészi be digitális hangrögzítő berendezéssel kezében. Vajon mi késztet arra valakit, hogy hóban, sárban rendületlenül rója az isten háta mögötti településeket, bebocsátást kérve régi, néha már düledező parasztházakba?

Nos, Péter szavakat gyűjt. Olyan kifejezésekre vadászik, amelyeket még tapasztalt és általa mélyen tisztelt professzorai sem ismernek. Valóságos gyöngyszemekre bukkan időnként. Tudták például azt, hogy Sajószentsomorján a lomha, lassú beszédű embert pöszmetegnek hívják? Vagy, hogy a truttyog azt jelenti: egy közepesen ittas középkorú férfi, akit az imént dobtak ki a falu egyetlen kocsmájából, az olvadó hóban hátán fekve halkan magyar népdalokat énekel?

Péter – a kívülállók számára talán kissé érthetetlenül – diadalmas csatakiáltásokkal nyugtáz minden egyes újonnan felfedezett szót. Igaz, eddig nem sokat talált, de kitartóan dolgozik, s tudja, munkája előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Boldog karácsonyt és békés új évet mindenkinek!