Üzleti és kulturális transzferek címmel könyvbemutatót és panelbeszélgetést szervezett a Debreceni Egyetem. A rendezvényen Vahl Tamás A zsiráf nyaka – Mit hoztak a multik Magyarországra? címû kötetét ismerhették meg az érdeklõdõk a Fõépület XI. termében, ahol telt ház elõtt zajlott le a kerekasztal beszélgetés, a könyvben leírt tanulságok alapján a multik helyzetérõl, a szerzõ és a gazdasági élet néhány képviselõje között. 

A pár soros bevezetõ után sokakban felmerülhet – teljesen jogosan – az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is az A zsiráf nyaka, és mi köze ennek az üzleti szférához. A zsiráf nyaka a multinacionális vállalatokról, vagyis a multikról szóló könyv. A szerzõ, Vahl Tamás, maga is multiknál dolgozott, majd kilépve ebbõl a világból leírta tapasztalatait, illetve kibõvítette azt a hazai gazdasági élet szereplõinek interjúival, így adva teljes képet a multik hazai és nemzetközi helyzetérõl. Ami pedig ezt a „furcsa” címet illeti, a zsiráf nyaka nem más, mint a multik szervezeti felépítésére vonatkozó metafora, amely szerint a nemzetközi nagyvállalatoknál olyan hosszú nyúlványok, közvetítõ közegek vannak a különbözõ szervezeti szintek között, mint a zsiráf nyaka. 

A beszélgetés résztvevõi tapasztalt szakemberek voltak, Vahl Tamás, üzletember és gazdasági szakember, Ábrahám László, a National Instruments Hungary (NI) Kft. ügyvezetõ igazgatója, Grasselli Norbert, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezetõ igazgatója, illetve Kaszás Mihály, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. A beszélgetés moderátora Bene Kornélia, MA. I. éves kommunikációs- és médiatudomány szakos hallgató volt.

A könyvbemutatót dr. Szirák Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetõje nyitotta meg, majd dr. Oláh Szabolcs,  tanszékvezetõ-helyettes, egyetemi docens rövid összefoglalója által megismerhettük a könyv fontosabb tartalmi elemeit. Így a teremben ülõ hallgatóság minden tagja rákapcsolódhatott a beszélgetésen érintett fõbb témákra, vagyis a nemzetközi nagyvállalati logikára, kulturális különbségek menedzselésére, regionális specializációra és az innovációs transzferekre. A beszélgetés résztvevõi elõször bemutatták azt a vállalatot, ahol õk tevékenykednek, vagy régebben tevékenykedtek, s ezzel betekintést nyerhettünk különbözõ céges kultúrákba. Vahl Tamás jelenleg (újra) egy multinál, az IBM kötelékében dolgozik, amely elmondása szerint az egyik legerõsebben és legszigorúbban leszabályozott vállalat. Ábrahám László ezt megerõsítette, hiszen mind a ketten dolgoztak ennél a cégnél, s ellenpéldaként hozta az NI mûködését, amely „lapos” szervezetnek számít, hiszen nincsenek a vállalatvezetõk között közbülsõ fölösleges rétegek, tehát nem olyan hosszú a zsiráf nyaka, de ugyanolyan hatékonyan mûködik, mint az IBM. Emellett az NI ügyvezetõ igazgatója kiemelte, hogy számukra a száz éves terv olyan alapelvekbõl, értékekbõl áll, mint az õszinteség, a világ „jobbítása”, vevõi igények kielégítése, s ezek mentén mûködtetik a negyven országban jelenlévõ nagyvállalatot. Kaszás Mihály, a TEVA vezérigazgatója egyet értett ezekkel az elvekkel, ugyanakkor a saját mûködésük alapján kiegészítette ezt azzal a vezetõi gyakorlattal, miszerint a hatékony termeléshez elengedhetetlen a folyamatos konfliktusgenerálás, ezzel elérve azt, hogy soha ne kényelmesedjen el egyetlen szakterület sem, folyamatos legyen a competition (verseny) és a cooperation (együttmûködés) a dolgozók között. Ez a stratégia, a TEVA külsõ kapcsolatait is jellemzi. Grasseli Norbert, eddigi pályafutása során nem dolgozott multinál, azonban önkormányzati tulajdonban lévõ cégnél vezetõ beosztásban van, így nap, mint nap szembesül a nagyvállalatok jelenlétével és azok különbözõ kultúrájával. A nyitott illetve a zárt kultúrájú cégek teljesen másképp mûködnek, és Magyarország számára nem mindegy, hogy milyen vállalatokat enged be a gazdaságába. Az INNOVA ügyvezetõjeként neki nem egy száz éves tervet, hanem egy olyan hét éves gazdasági tervet kell felügyelnie, amelyben fontos kérdés az, hogy legyen-e több multi Debrecenben. A beszélgetésnek, ennek a pontján Vahl Tamás fontosnak látta tisztázni a fogalmakat, hiszen sokan – tévesen – úgy gondolják, hogy például a Richter Gedeon, vagy a MOL multinak számít, de elárulta, hogy attól, hogy egy vállalat több országban jelen van, még nem lesz multi. A multi fogalma azokat a nagyvállalatokat takarja, amelyek globálisan optimalizálják tevékenységüket. Hozzátette, szerinte az, hogy egy cég nyitott, vagy zárt kultúrájú, nagyban függ a vezetõ személyiségétõl, mert az õ akarata határozza meg a tevékenységeket. Ábrahám László az NI-t nyitott szervezetnek látja, és szeretné a nyitottságot megõrizni. Ezt a szellemiséget bizonyítja a legújabb fejlesztés is. 6000 m2 Tudományos Park épül a gyárhoz, amely új munkahelyeket fog biztosítani többek között a Debreceni Egyetemrõl kikerülõ friss diplomásoknak is - bölcsészeknek és villamosmérnököknek egyaránt. Az NI vezetõje szerint Magyarország azért vonzó célpont a multik számára, mert megfelelõ szellemi tõke áll a cégek rendelkezésére és természetesen nem elhanyagolható szempont az adókedvezmény. Grasseli Norbert a szellemi tõke itthon marasztalása miatt szeretne több beruházást, befektetést segíteni, mert tudja, hogy a nagyvállalatok, amikor országot választanak nagyon fontos szempontok a Human Relations (HR) kérdések, de az már a multin múlik, hogy egy adott térségben mennyire tud jó kapcsolatot kialakítani a környezetével. Itt vetõdött fel az a kérdés, hogy a különbözõ nemzetiségû vállalatok, hogyan tudják például Magyarországon érvényesíteni a saját üzleti kultúrájukat. Kaszás Mihály szerint két stratégiának kell találkozni: az ország, valamint a régió céljainak és a multik céljainak. Ha ezek közel állnak egymáshoz, akkor az apróbb kulturális különbségek nem jelenthetnek akadályt. Vahl Tamás azonban kiegészítette ezt a gondolatmenetet azzal, hogy nem elég a kultúráknak valamelyest összhangban lenni, fontos az, hogy egy multinál nagyon jó nyelvtudással rendelkezõ munkaerõ legyen. A multik remek „ugródeszkák” lehetnek a fiatalok számára. Friss diplomásként egy nagyvállalatnál elhelyezkedni kezdõ fizetésért a karrierépítés fontos állomása, hiszen pár év után a cégnél megszerzett tudás, akár cégen belüli külföldi kirendeltségeknél dolgozókkal kompatibilis lesz, így a világ nagy részén hasznosítható tudásra lehet szert tenni. 

Ezeket az információkat nagyon hasznos volt hallgatóként megismerni, mert a munkaerõ piacra kilépés elõtt fontos tájékozódnunk arról, hogy milyen lehetõségeink vannak, alaposan fel kell mérnünk, hogy milyen vállalati kultúra az, amelyben el tudjuk képzelni késõbb a mindennapjainkat. A zsiráf nyaka egy remek útmutató, így mindenkinek érdemes elolvasni, aki késõbb egy nemzetközi nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, de azoknak is érdekes olvasmány lehet, akik még nem tudják, hogy hol szeretnének dolgozni, azonban érdeklõdnek a multik helyzete és a gazdaság folyamatai iránt.