- A Debreceni Egyetem számára felsõoktatási intézményként a vállalati együttmûködési rendszer lényeges eleme az oktatásban való szoros együttmûködés, a felsõoktatási stratégia pedig lehetõvé teszi, hogy duális képzés formájában ez meglehetõsen szoros és eredményes legyen – jelentette ki Szilvássy Zoltán rektor a Természettudományi és Technológiai Kar duális képzésében résztvevõk hallgatói szerzõdéseinek aláírásán a Nagyerdei Stadionban.

A rektor felhívta a szerzõdést aláíró fiatalok figyelmét, hogy a duális képzés igen nagy áldozatot kíván, hiszen míg a többiek szabadidejüket töltik, addig a képzésben résztvevõk a vállalatoknál dolgoznak, így viszont a végzés pillanatában professzionális ipari szakemberként kerülnek ki az egyetemi padokból.

Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem több mint 1300 céggel van kapcsolatban, melyeknél elsõsorban 6-12 hetes gyakorlatukat töltik a hallgatók, egy részüknél kihelyezett tanszék is mûködik, ugyanakkor közülük kerültek ki azok, melyekkel az egyetem négy karának 11 szakján már elindulhatott a duális képzés.
- Ebben az új képzési formában a hallgatók az általános elméleti képzést is megkapják, de mivel a vállalatnál is tevékenykednek, ezáltal a végzéskor naprakész ipari tudásuk lesz – fogalmazott a kancellár.

A TTK természettudományos kutató-fejlesztõ hátterét hangsúlyozta Kun Ferenc. Az oktatási dékánhelyettes kifejtette: a mérnök szakok alapja a jelentõs természettudományos háttér, de ez nem elég ahhoz, hogy jó mérnököket képezzenek, ezért az elmúlt években komoly beruházásokat hajtott végre a kar: dedikált mérnöki tanszékeket alapított, mûszeres fejlesztéseket valósított meg. Jelenleg a kémiai laborok felújítása van folyamatban, a következõ két évben pedig megújulnak majd a villamosmérnöki laboratóriumok.

Kun Ferenc hozzátette: a megfelelõ mérnöki képzésekhez létfontosságú, hogy figyelembe vegyék az iparvállalatok igényeit, amihez a cégekkel kapcsolati hálót alakítottak ki, melyek fontos csomópontjai a kihelyezett tanszékek.
- Az a cél, hogy a hallgatók teljes értékû munkavállalóként hagyják el az intézményt, hiszen így a cégek tárt karokkal fogadják majd õket. Ebben a fejlõdési folyamatban kulcsfontosságú a duális képzések beindítása, amivel a gyakorlatigényes mérnöki szakok elérik a legmagasabb szakmai szintet – jelentette ki Kun Ferenc.
Két szak tizenhárom hallgatója írt alá a képzési szerzõdést a cégekkel. A villamosmérnöki szakon rendkívül népszerû a képzés: négy vállalat – az E.ON Hungária, a JABIL Circuit Hungary Kft., az NI Hungary Kft. és a RAFI Hungaria Kft.– 11 hallgatóval kötött szerzõdést, azaz a villamosmérnöki képzésre felvett hallgatók negyedével. A vegyészmérnöki duális képzésnél pedig a BorsodChem Zrt. két hallgató képzésében vesz részt.
 
A vállalatok nevében megszólaló Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetõje elmondta: a képzés a cégekre is nagy terhet ró, mivel azok a mérnökök, akik egyébként a termelésben vesznek részt, most a jövõ mérnökeinek képzésében vállalnak szerepet.

- Ez egy óriási befektetés, amit kísérletképpen szívesen vállalunk, hiszen bízunk benne, hogy olyan kézzelfogható eredménye lesz, ami mind a vállalatoknak, mind a hallgatóknak, mind az egyetemnek hasznos lesz – vélekedett Ábrahám László.

A TTK duális képzéseiben résztvevõ hallgatók nem a kecskeméti modellt fogják követni, hanem egy újat dolgoztak ki: a hallgatók hétfõtõl szerdáig tanulnak az egyetemen, majd csütörtökön és pénteken dolgoznak a vállalatnál. A kar tervei szerint a következõ keresztfélévben a biomérnöki szakon is indul duális képzés.