Ljudmila Ulickaja beszél írói pályájáról, művészetéről és magyarul frissen megjelent, Imágó című regényéről. A beszélgetés orosz nyelven, magyar nyelvű tolmácsolással zajlik. A beszélgetést Goretity József, a kötet fordítója vezeti.

Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja meglehetősen későn került be az orosz irodalmi életbe. Végzettségét tekintve genetikus, kényszerűségből hagyta el eredeti pályáját. Miután munkahelyéről elbocsátották, három éven át a moszkvai Zsidó Színház irodalmi vezetőjeként dolgozott. Közben rendületlenül írt is: előbb verseket, aztán filmforgatókönyveket, majd prózát. Az oroszországi folyóiratok azonban rendre visszautasították elbeszéléseit (előbb jelent meg könyve Franciaországban, mint hazájában), mígnem a Szonyecska című kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mű (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzőjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat. Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt 2009-ben, erre az alkalomra jelent meg magyarul hetedik, Daniel Stein, tolmács című kötete. A 2010-ben magyarul is megjelent könyve, az Elsők és utolsók (2010) az írónő válogatott novelláit tartalmazza.