Közel százötven egyetemista vett részt idén nyáron az önkéntes műveleti tartalékosoknak (ÖMT) szervezett alapkiképzésen Szentendrén. Ennek apropóján bemutatjuk ezt az új katonai szolgálati formát, illetve a már tartalékosként szolgáló hallgatók „szemén” keresztül bepillantunk a katonai élet sűrűjébe.

A hadkötelezettség, azaz a sorállományú katonaság – békeidejű – megszüntetésével hazánkban megváltozott a haderőszervezés alapfilozófiája, illetve a honvédség helye és szerepe a társadalomban. A mai fiatalok egyre kevésbé ismerik a katonaság feladatrendszerét, a honvédségi eszközöket, illetve magát a katonai életet, melyről valószínűleg apáik, nagyapáik órákat tudnának mesélni. A Magyar Honvédség az elmúlt időszakban egy olyan szolgálati formát alakított ki, amely révén a haza iránti szolgálatra elkötelezettek közreműködhetnek a honvédelmi feladatok végrehajtásában. Ez a szolgálati forma pedig nem más, mint az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat.

Napjainkban a Magyar Honvédség katonaállománya békében hivatásos, szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonákból áll. A Honvédelmi tárca egyik fő célként tűzte ki az Önkéntes Tartalékos Rendszer (ÖTR) feltöltését. Mára a Magyar Honvédség tartalékosainak létszáma több mint ötezer fő. A meghatározott feladatrendszernek megfelelően az ÖTR-en belül két csoport található: az önkéntes védelmi tartalékos erő és az önkéntes műveleti tartalékos erő. A védelmi tartalékosok a honvédség elsődlegesen területvédelmi feladatainak (őrzés-védelem, katasztrófavédelem) ellátásában vesznek részt. A műveleti tartalékosok civil munkájuk, illetve iskolai kötelezettségeik ellátása mellett önként vállalják, hogy - rendelkezésre állási díj ellenében - a Magyar Honvédség rendelkezésére álljanak és a behívást követően tényleges katonai szolgálatot teljesítsenek.

Az ÖTR nyitott, bárki jelentkezhet, aki képes és kész tenni a honvédelem ügyéért, illetve aki ki szeretné magát próbálni egy számára új és izgalmas „világban”. A tartalékos szolgálatra jelentkezők egy alkalmassági vizsgálatot követően szerződést kötnek a Magyar Honvédséggel, annak teljes értékű tagjává válnak.

A műveleti tartalékosnak először részt kell vennie tartalékos alapkiképzésen – katonai előképzettségétől függően - – első alkalommal legfeljebb huszonöt vagy tíz napos alapkiképzésen, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb napfelkészítésre hívható be. Ezen felül az önkéntes tartalékos háromévente, összesen legfeljebb hat hónap tényleges szolgálatot teljesíthet a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél. A műveleti tartalékos katona alapkiképzését követően kapja meg végleges rendfokozatát és beosztását a Magyar Honvédség valamelyik katonai szervezeténél, ezután behívását követően a további tényleges katonai szolgálatát már az adott alakulatnál fogja végrehajtani.

A Magyar Honvédség igyekezett egy olyan rugalmas rendszert kiépíteni, amely révén az önkéntes tartalékosok össze tudják hangolni civil életüket katonai feladataikkal. Így például a tanulói jogviszonnyal rendelkező tartalékosokat a szorgalmi időszakon kívül, július és augusztus hónapban foglalkoztatja a honvédség. Ennek megfelelően idén nyáron több mint kétszázötven – a megyénkből mintegy nyolcvan - tanuló vonult be az MH Altiszti Akadémiára, Szentendére, hogy végrehajtsa az öthetes alapkiképzését.

Az alapkiképzésen megszerzett élményeiről, tapasztalatairól cikksorozatunk következő részében Keszthelyi Gábor tartalékos közkatona számol be, aki a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tanul gépészmérnökként…

Katonai szolgálatra a megyeszékhelyeken található toborzó irodákban lehet jelentkezni. (Debrecen, Péterfia u. 58/a, e-mail: hajdu.onkentestartalekos@gmail.com, telefon: 06-52/314-200). A jelentkezők részletes tájékoztatást kapnak a felvétel menetéről, a tartalékos szolgálat további feltételeiről és az elérhető juttatásokról.