Bizonyára mindenki hallott már az Európai Unió Erasmus programjáról, illetve arról, hogy mennyi előnye van a külföldi szakmai gyakorlatoknak, nemzetközi tapasztalatnak. Mégis, miért vonakodnak még sokan az ösztöndíjra való jelentkezéstől? Már a cikk elején le is szögezzük, hogy nem szeretnénk olyan dolgokkal untatni, amelyeket bizonyára Te is tudsz, hanem inkább szeretnénk azokra a sokakban megválaszolhatatlan kérdésekre koncentrálni, amelyek visszatartó erőként hathatnak az Erasmus pályázat benyújtását illetően. Vegyük is sorra ezeket!

Hogy tudok kijönni az Erasmus ösztöndíjból? A családom nem teheti meg, hogy jelentős összegekkel támogassa külföldi kalandozásaimat!

Az Erasmus+ program keretében a támogatást országokra lebontva egységesítette az EU, így az már nem az egyes egyetemek hatáskörébe tartozik, hogy eldöntsék, ki mennyi pénzt kap. Ezt egy táblázat alapján osztják el a nyertes hallgatók között, melyben az egyes országokban fennálló árszínvonalat és a megélhetési költségeket figyelembe véve találhatók meg a támogatási összegek. Tehát egyszerűen szólva, ha drága országba mész, több pénzt kapsz, ha olcsóbba, akkor arányosan kevesebbet. Te magad választhatod ki, hogy mi az, ami neked és a pénztárcádnak a legjobban megfelel. Persze így is előfordulhat, hogy úgy érzed, hogy nem fogsz kijönni a megítélt ösztöndíjból. Ez általában akkor szokott így lenni, ha szeretnél utazgatni, illetve bulizni, esetleg kényelmesebb életvitelt folytatni. Érdemes ezért kiutazás előtt tartalékolni, munkát vállalni és külföldön is vállalhatsz diákmunkát. Készíts költségvetést, hogy mennyit költesz itthon, mennyibe kerül a lakhatásod, a megélhetés, ruházkodás és ingázás itthon, ezekről sokan megfeledkeznek, pedig olykor sokat költünk itthon is.

Mi lesz, ha csúszo€k?

Gyakori félelem a tanulmányok nem ütemtervszerű befejezése is. Igaz sajnos, hogy a kreditek átvitele és elfogadása még nem egységes, így előfordulhat, hogy egyes tárgyakat nem tudsz kinn megcsinálni, vagy a külföldi tárgyakat nem fogadják el itthon. Jó hír, hogy az ügyben folyamatos egyeztetések folynak, és apró előrelépések ezért állandóan vannak. Természetesen az egyes tanárok rugalmasságán és nyitottságán is sok múlik. Egyes szakokon azonban nem árt kicsit mérlegelni, és a pontos befejezés helyett kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen később elvétve lesz olyan, hogy a külföldi tanulmányaidat és tapasztalatszerzésedet viszonylag könnyen elérheted. Lehet, hogy megéri fél vagy egy évvel később befejezni az egyetemet, azért cserébe, hogy az önéletrajzodba egy olyan dolgot írhass bele, amit a munkaadók is szívesen látnak? Nem kizárólag a kint megszerzett szakmai tudás miatt, hanem azért is, mert ez arra enged következtetni, hogy nemzetközi környezetben is megállod a helyed, tapasztalattal rendelkezel más kultúrákkal való kommunikáció terén, rugalmas vagy és lehetne még sorolni a személyiségjegyeket, amelyekkel garantáltan gazdagodsz a külföldi utad során. Bizonyított, hogy 5 évvel végzés után a mobilitásban résztvevő hallgatók munkanélküliségi rátája 23%-kal alacsonyabb itthon maradt társaikhoz képest.

Ha semmiképp sem szeretnél csúszni, még egy apróságra szeretnénk felhívni a figyelmed. Az Erasmus+ program egyik újítása, hogy a tanulmányaid utolsó évében elnyert szakmai gyakorlati ösztöndíj felhasználására a diplomázásod után 1 éven belül elhasználhatod. Mit is jelent ez? Fejezd be az egyetemet nyugodtan és ha szeretnél egy kis tapasztalatot szerezni az EU finanszírozásával, végezz gyakorlatot külföldön!

Lehet, hogy nem beszélek megfelelő szinten angolul?

A nyelvi követelmény általában egy erős középfokú szint (B2). Fontos, hogy nem az ország nyelvét kell beszélned, hanem a tanulmányaid nyelvét. Ha úgy érzed, kicsit gyengébb a nyelvtudásod, akkor sem kell rögtön elkeseredni! Ha kiutazol, és rá leszel kényszerítve az idegen nyelven való kommunikációra, a kezdeti nehézségek után meglátod, hogy pár hét alatt akár olyan fejlődésen mész keresztül, mintha egy intenzív nyelvtanfolyamon vettél volna részt! Légy magabiztosabb, tedd félre az aggodalmakat, és menni fog, meglátod! Jó példa erre a déli országokból érkező diákok kezdetben sokszor hiányos nyelvismerete, viszont a végére ők is belejönnek az idegen nyelv használatába. Ha nekik megy, neked miért ne sikerülhetne?

Hogy találok kinn albérletet, lakást? +1 tipp!

Akár már most megkeresheted az egyetemed helyi ESN (Erasmus Student Network) szekcióját, és mentorként belekóstolhatsz ebbe a fergeteges életformába. Ez természetesen azért is jó, mert olyan kapcsolatokat szerezhetsz, melyek ösztöndíjas utad során hasznosak lehetnek számodra. Ki tudna neked jobban segíteni a kinti albérletkutatásban például, ha nem egy cserediák, akinek az ő útja alatt Te segítettél, és végül összebarátkoztatok? Ezen kívül ha már megvan az ösztöndíj, felkeresheted a kinti ESN szekciót, ők is biztosan ellátnak egypár tanáccsal. 

Ne félj belevágni, biztos, hogy valami jó fog belőle kisülni, és visszagondolva majd csak mosolyogsz a kiutazás előtti félelmeiden!