Szubjektív
Élet a halál színterén
2016. január 26., forrás:Egyetemi Élet

Els? hallásra talán rendkívülinek t?nik, és minden bizonnyal kevesen gondolnák, hogy a temetkezési célokra használt, els?sorban kegyhelyekként fenntartott területeken ritka, védett növényekkel is találkozhatunk. Sajnos az él?helyek megsz?nésével ma egyre több növényfaj válik veszélyeztetetté, és szorul vissza fokozatosan természetes él?helyeir?l, így fontos szerepet tölthetnek be meg?rzésükben az olyan antropogén helyek, ahol valamilyen okból kifolyólag fennmaradt a természetközeli vegetáció, és a hagyományos tájhasználat (például kézi kaszálás, legeltetés) is érvényesül; ilyen helyek lehetnek ideális esetben a temet?k. Mivel a téma tudományos körökben csak érint?legesen ismert, a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke (az OTKA K108992 pályázat keretében) Dr. Molnár V. Attila vezetésével tematikus vizsgálatokat kezdett a témában, amelybe egyetemi hallgatóként mi is bekapcsolódtunk. Két év alatt több mint ezer temet?t vizsgáltunk meg Kárpát-medencén belül, és számos temet?ben értékes újdonságokat dokumentáltunk.

Vizsgálataink alatt hazánkon kívül számos temet?k kerestünk fel Romániában és Szlovákiában. Munkánk során nem válogattunk temet?kben; egyaránt felkerestünk hegyvidéki és alföldi, valamint nagyvárosi és falusi temet?ket is. Tapasztalataink alapján az alföld temet?i kevés esetben megfelel?ek törvényes oltalmat élvez? növényeknek, ám néhány helyen ritka cserjék telepeit találtuk; igazi, védett növényekb?l is álló színpompás virágoskertekre bukkantunk viszont domb és hegyvidékek számos, kisebb temet?jében. Úgy láttuk, a nagyobb temet?kben a mai temetkezési trendek miatt a márvány és beton sírhantok zsúfolt megjelenése kedvez?tlen körülményekkel szolgál a flóra természetes tagjai számára, így a legszebb temet?k kis falvak szomszédságából kerültek el?.

A térségben található temet?k természetvédelmi jelent?ségét a legtöbbször flóránk helyenként ritka, ám felt?n?en színpompás tagjai, az orchideák tették értékessé. Összesen 24 különböz? orchideafaj került el? 145 temet?b?l, melyek közül az agár sisakoskosbor volt a leggyakoribb. Meglepetésnek számított többek között olyan értékes orchideafajok megtalálása Erdélyben, mint a zöldike ujjaskosbor, és a bodzaszagú ujjaskosbor. Az orchideákon kívül természetesen számos hazánkban védett növény is megtalálható volt temet?kben, néhány meglehet?sen gyakran: az egyik csúcstartó a macskahere volt, melyet 61 temet?ben észleltünk, gyakran sírokon. Tapasztalataink szerint azok a növények alkalmazkodnak jobban a temet?kben uralkodó „síri hangulathoz”, melyek az átlagnál jobban bírják (vagy igénylik) az enyhe bolygatást, a rendszeres kaszálást, vagy pedig a kora tavasszal nyíló fajokhoz tartoznak, melyek még lombfakadás el?tt nyílnak. Az utóbbiakra példa lehet a több temet?ben is észlelt kikeleti hóvirág, csillagvirág fajok, valamint a tavaszi hérics, továbbá a bennszülött Janka-tarsóka is.

A Pannon Ökorégió egyes temet?i fokozottan védett növényeket is rejtenek: nagy meglepetésünkre néhány t? gyapjas csüdf? került el? egy hegyaljai temet?b?l. A növény a zárt és nyílt löszgyepek nagymérték? feltörése miatt jelent?sen megritkult, jelenlegi él?helyei közül pedig számos sebezhet?nek min?sül. A temet?k nem csak ritka lágyszárú fajoknak adhatnak menedéket: több tiszántúli település temet?jében találtuk sarjtelepeit a csipkés gyöngyvessz?nek, mely hazánkból korábban kipusztultnak hitt fajt 2000-ben sikerült újra megtalálni, eddig összesen már 9 temet?b?l került el?.
A temet?k tehát gyakrabban lehetnek ritka és veszélyeztetett növények menedékei, mint gondolnánk, de újabban számos veszély leselkedik a temet?k növényzetére. Ma az emberek többsége mást lát szépnek, mint régebben: a pár centi magasságú, egyenletesen és rendszeresen nyírt homogén gyepsz?nyeg sokszor már az id?sebb generáció tagjainak is szebb és kezelhet?bb látvány, mint egy tarka és fajgazdag, de magas gyep. A benzines f?nyírók általános használata, a betonjárdák, az idegenhonos fa- cserje- és dísznövényfajok preferálása az ?shonos fajok helyett, valamint a nagykiterjedés? körülbetonozott síremlékek mind- mind komoly vegetációromboló hatással bírnak. Bármely síremlék id?vel elporlad, ha a hozzátartozók már nem gondozzák, kisebb anyagköltséggel, és gondozási ráfordítással pedig egy tájba ill?bb síremléket kaphatunk, mely helyén esetlegesen a hozzátartozó unokája évtizedekkel kés?bb nem egy omladozó sírhantot láthat, hanem akár egy orchideákkal, vagy más különleges növényekkel teli virágoskertet. A temet?kben található él?helyek tehát átalakulóban vannak; védelmükhöz, és természeti értékeik meg?rzéséhez azonban nagy segítséget jelenthet a hagyományos él?helykezelés preferálása, a „golfgyepek” nyírásának mell?zése; mentsük meg tehát védett növényeinket azzal, hogy kevesebbet használjuk damilos f?nyíróinkat!
 



A szerző további cikkei
100 év könyvtár A Kenézy-villából az Élettudományi épületbe- könyvtár az orvosi karon.
Transzpireneusok Trekking Az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig a Pireneusokon keresztül. Gyalog.
„Március fény? október” „Mert ez nagyon furcsa karácsony: / A magyar nép lóg most a fákon.”
A legnagyobb t?zsdebukások A t?zsde egy veszélyes hely.
Világbajnoki aranyérmek egyetemi színekben Idén nyáron is sikert sikerre halmozott a Debreceni Egyetem két hallgatója.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei