Intézményünk február 6-án rendezte meg immár második alkalommal a Debreceni Egyetem Napját, amelyet idén országos és nemzetközi jelentõségû szakmai programok színesítettek.

A 10. évfordulóját ünneplõ integrált Debreceni Egyetem jubileumi szenátusi ülésén Kósa Lajos polgármester a város és az egyetem kapcsolatát szorosnak és perspektivikusnak értékelte. Mint fogalmazott, a Debreceni Egyetemnek az ország egyik legjobb egyetemévé kell válnia, és be kell kerülnie a kiemelkedõ európai egyetemek sorába is.

Dr. Fésüs László rektor a tíz év eredményeit áttekintve megállapította, hogy a Debreceni Egyetem rendelkezik a legnagyobb vagyonnal és költségvetéssel, a legszélesebb képzési választékkal, a legtöbb doktori iskolával és itt tanul a legtöbb külföldi hallgató is. A rektor szerint a folytatásban a felszabaduló anyagi erõforrásokat a kutatóegyetemi funkciók teljesítésére kell fordítani, és nagyobb hangsúlyt fektetni a hagyományok õrzésére. Utóbbira példaként említette a Magyarországon úttörõ jelentõségû Gerundium címû egyetemtörténeti folyóirat megjelentését, amelynek bemutatkozó számát elsõként a jubileumi ülés résztvevõi vehették kézbe.

A szenátus ülésén a Debreceni Egyetem díszérmét vehette át Dr.Gyõry Kálmán korábbi rektor, a támogatók elismerését jelentõ Pro Universitate Debreceniensis kitüntetést Búvár Géza vezérigazgatónak ítélte a testület. Dr.Nemessályi Zsolt egyetemi tanár, a Debreceni Egyetemi Szövetség Szenátusának elnöke és Dr.Virágos Márta, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár fõigazgatója pedig a Debreceni Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesült.

A Debreceni Egyetem Napját több szakmai program színesítette. Ezek egyike az informatika környezetbarát kihívásaival foglalkozott. A „Green IT – klímavédelem az informatikában” címû fórumon videokonferenciák, a web-alapú számlázási rendszerek, az e-kereskedelem és az úgynevezett flexi-work (távmunka) jelenléte is bizonyította, hogy a klímavédelem ma már az informatikában is jelentõs szerepet játszik. Dr. Mihálydeák Tamás, a Tudományegyetemi Karok elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a Debreceni Egyetem a Szilícium Mezõ Regionális Informatikai Klaszter gesztoraként segíti az informatikai szakemberek letelepedését a keleti régióban, hozzájárulva ezzel a térség infokommunikációs fejlesztéséhez.

Az elõadásokat követõen Dr. Fésüs László rektor és Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója együttmûködési keret-megállapodást írt alá a kölcsönös tudás-transzfer megvalósításának, a gazdaság és a felsõoktatás szereplõi közötti kapcsolatok támogatására. Fábián István, a Tudományegyetemi Karok elnöke pedig az integrált városi infókommunikációs hálózat kiépítésére irányuló szándéknyilatkozatot látta el kézjegyével.

Egy másik szekcióban a magyarság megõrzését és a felsõoktatási intézmények együttmûködését támogató kisebbségi és kutatási stratégiákról is tárgyaltak a szakemberek. A környezõ országok magyar nyelven oktató felsõoktatási intézményeinek fórumán ezúttal már 16 egyetem és fõiskola képviseltette magát. Az intézmények vezetõi arra hívták fel a figyelmet, hogy meg kell szabadulni a „határon-túliság” kapcsán kialakult sztereotípiáktól. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkára hangsúlyozta a magyarországi és külhoni együttmûködés fontosságát, az elkövetkezõ évek feladatának pedig az oktatás és a tehetséggondozás hálózatépítését nevezte meg. A fórumon a Tudományegyetemi Karok és a Munkácsi Állami Egyetem Humán Pedagógiai Kollégiuma együttmûködési keretmegállapodást kötött közös kutatási projektek, továbbképzések támogatására.

Dorothee Janetzke-Wenzel, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete fõvédnökként vett részt a szerteágazó német kapcsolatokat feltáró szakmai elõadássorozaton. A diplomata kiemelte a Német Külügyminisztérium, a Német Felsõoktatási Csere-szolgálat (DAAD) és az OKM szerepét az élénk kétoldalú kapcsolatok fenntartásában.   Beszámolt arról is, hogy míg jelenleg 420 különbözõ, intézményesített felsõoktatási együttmûködés tartunk nyilván a két ország között, tapasztalatai alapján az alkalmi együttmûködések száma ennek többszöröse. Kiemelte, hogy világviszonylatban máig Magyarországon a legmagasabb /15/ a Humboldt kutatói díjat kiérdemlõ tudósok száma. Dr. Gaál István egyetemi tanár elõadásában bemutatta az 1970-es évek óta egyre szélesedõ együttmûködést a DE és a német felsõoktatási intézmények között. Az egyetem karainak és intézeteinek 47 német egyetemmel van szerzõdése, az egyik legrégebbi együttmûködés a Paderborni Egyetemmel áll fenn. A DE legtöbb Eramus-ösztöndíjasa német egyetemeken tanul: az elmúlt tanévben 62 diák összesen 404 hónapot töltött Németország egyetemein, ez az Erasmus-program keretében kiutazók egyötödét tette ki. A professzor kiemelte, hogy az egyetem új együttmûködési formákat is keres, amelyek a tudománypolitika mai kihívásaihoz és az egyéni karrierépítés korszerû kritériumaihoz egyaránt illeszkednek.

A rendezvénysorozat a hagyományos Egyetemi Bállal zárult. Az egymillió forintos támogatást a következõ doktori iskolák nyerték:

Molekuláris orvostudományok doktori iskola (vezetõ: Dr. Csernoch László)
Juhász-Nagy Pál doktori iskola (vezetõ: Dr. Tóthmérész Béla)
Klinikai immunológiai és allergológiai doktori iskola (vezetõ: Dr. Maródi László)