A 8.4 százalékos növekedést legnagyobb mértékben a mesterképzés produkálja: itt 76.6 százalékkal többen vehetnek részt a képzésben, ami 2003 olyan hallgatót jelent, aki 2010-ben kezdi meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen. 10.1 százalékkal többen jelentkeztek felsõfokú szakképzésre, ami azt jelenti, hogy ebben a képzési formában van még tartalék és lehet gondolkozni a jövõbeli létszám-növelésben. 7.2 százalék a növekedés az osztatlan képzésekben résztvevõknél – ez a szám azt mutatja, hogy a meglévõ képzések és a keretszámok megfelelõek és a jövõben hasonló növekedést kellene elérni.

- Az országos demográfiai hullám negatív irányba fordult, amelynek hatásai az egyetemen is érezhetõek. Ebbõl következik, hogy viszonylag kevéssel, 6.1 százalékkal több hallgató fog tanulni az alapképzésben. Úgy tûnik, ebben a képzésben nehezen fogunk tudni a csökkenõ potenciális felvehetõ létszám miatt már több hallgatót felvenni – fogalmazott Jávor András oktatási rektorhelyettes.

Összességében a nappali képzésben is növekedett a hallgatók létszáma, amely az infrastruktúra vonatkozásában (kollégiumi és egyéb férõhelyek) ró újabb terhetek az intézményre, de ezek kezelhetõek. A karok elégedettek az eredményeikkel, mindenhol tudták növelni a hallgatói létszámot. A hallgatói létszámnövelés szempontjából kiváló eredményeket értek el a következõ karok: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Népegészségügyi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar és Zenemûvészeti Kar.

Több népszerû szak is volt az idén, és a népszerûségrõl gyakorlatilag két dolog árulkodik: hogy hány ponttal lehetett bekerülni, illetve hogy milyen átlagponttal rendelkeztek a felvett hallgatók, ami elsõsorban a felvett hallgatók minõségét tükrözi. A legmagasabb pontszám a pszichológia szakra kellett, ahol 444 pontot kellett elérni a bejutáshoz. Népszerû és magas pontszámú szakok voltak még: jogász (nappali 417 pont, levelezõ 428 pont), igazgatásszervezõ levelezõ (402 pont), általános orvos (419 pont), kommunikáció és médiatudomány (408 pont), politológia (412 pont), szociológia (405 pont), fogorvos (424 pont), gyógyszerész (410 pont), kereskedelem és marketing (411 pont), andragógia (levelezõ 401 pont), nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (nappali 421, levelezõ 401 pont), illetve igen magas, 400 fölötti pontszámmal kerültek be hallgatók több zenész szakra, mint furulya, énekmûvész, klarinét, orgona, tuba, zongora, kórusvezetõ, stb.. A szakok közel egynegyedén 400 pont felett volt a bekerülõk pontátlaga, amire büszkék lehetnek a felvettek és az intézmény is.

Két területen szeretett volna több hallgatót felvenni az egyetem a régió érdekében, a regionális ellátottság miatt: a gyógytornász és fogorvos szakra. Sajnos, itt nem nyílt lehetõség létszámnövelésre.
- Van néhány úgynevezett kuriózum vagy alternatív szak, mint az ókori nyelvek, klasszika-filológia, énekmûvész, állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, ahol az alacsony számú jelentkezés miatt kevés hallgatót tudtunk beiskolázni – tájékoztatott az oktatási rektorhelyettes.

Az elmúlt évhez képest javult a természettudományi képzésbe felvettek aránya és minõsége. Ezt szintén jó eredményt a következetes beiskolázási munkának könyvelheti el a Debreceni Egyetem.

A felvételizõk egyébként a Campus Fesztivál keretében július 22-én, a debreceni Kossuth téren rendezett koncert keretében egy óriás kivetítõrõl megtudhatták a ponthatárokat. Az eseményen Jávor András oktatási rektorhelyettes képviselte a Debreceni Egyetemet.