Októberben tizenkilenc olyan magyar tanár, orvos, fizikus, mérnök, menedzser és nyugdíjas vett részt a Debreceni Nyári Egyetem által szervezett felnõttképzési mûhely munkájában, akik európai közösségek magyar származású tagjai és aktívan dolgoznak szervezõként: programokat készítenek, újságot szerkesztenek, nyelviskolában tanítanak Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban, Szerbiában és Romániában. Az európai uniós Grundtvig pályázat kedvezõ lehetõségeket teremtett: a rendezvényen minden uniós állampolgár jelentkezõ ingyenesen vehetett részt.

A tapasztalatcsere mellett lehetõség nyílt a 10 nap alatt a lehetséges közösségfejlesztõ programok és módszerek megvitatására, külön hangsúlyt adva a magyar kultúra legújabb eredményei megismertetésének. A résztvevõk foglalkozásokon jártak a Vojtina Bábszínházban, látogatást tettek a Fazekas Mihály Gimnáziumban és a Tímárházban, elõadást hallhattak a kortárs magyar irodalomról és filmrõl, foglalkoztak drámapedagógiával és népmûvészettel, kirándultak Nyíregyháza-Sóstóra és megtekintették az október 23-i debreceni ünnepségeket nemzeti ünnepünk alkalmából.

A folytatást a szervezõk tervezik, hiszen a Debreceni Nyári Egyetem a jövõben is folyamatosan bõvíti eddig mûködési területeit. Szaffkó Péter igazgató elmondta, az elmúlt egy évben, mióta átvette a Nyári Egyetem irányítását, koncepcióváltást vitt véghez. Ennek keretében az 1927 óta folyamatosan mûködõ Debreceni Nyári Egyetemen ma már nem csak a magyar nyelvet oktatják külföldieknek, hanem a magyar történelem, kultúra és zene megismertetésével igyekeznek kedvet csinálni a magyar nyelv tanulásához. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert a magyar nyelvet tanuló külföldiek száma folyamatosan csökken. - A koncepcióváltás másik fontos eleme a magyar diaszpóra felé történõ nyitás, ennek elsõ komoly állomását jelentette a Grundtvig pályázat keretében szervezett szakmai mûhely. Az évente mintegy ezer hallgatót fogadó Nyári Egyetem egyfajta hídszerepet akar betölteni a külhoni magyar közösségek és az adott országban a magyar kultúra iránt érdeklõdõ külföldiek között – hangsúlyozta az igazgató.

A magyar származású résztvevõk mellett külföldiek is tanulhattak a Nyári Egyetemen: a szakmai mûhellyel párhuzamosan lezajlott az õszi intenzív kurzus is.

2010-ben új kurzus nem indul már az intézményben, a munka azonban folyamatosan halad, hiszen 2011-ben nem csak a téli, tavaszi és nyári intenzív nyelvtanfolyamokat és a szemeszterkurzusokat hirdetik meg, hanem több mint tíz újabb tematikus kurzuson várják a magyar történelem, zene, kultúrdiplomácia, színház, drámapedagógia, antropológia és sporttörténet iránt érdeklõdõket.