Az Aulában rendezett fórumon ismertette december 6-án Fábián István rektor a Debreceni Egyetem álláspontját az új felsõoktatási törvény koncepciójáról.

- Komoly visszhangot váltott ki a felsõoktatási törvénytervezet, amelyet októberi megjelenése óta több testület, többek közt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által felkért bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is véleményezett - kezdte elõadását Fábián István. 

Örömteli, hogy a koncepció elõkészítésére felkért munkabizottságokban négyen is képviselték a Debreceni Egyetemet: Bazsa György, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Jávor András, az FTT elnöke és Körösparti Péter, a HÖOK elnöke, illetve felkérésre Chrappán Magdolna. Emellett a kutatóegyetemek vezetõi is egyeztették véleményüket - folytatta beszámolóját a rektor.

Fábián István, a Debreceni Egyetem álláspontját ismertetve kiemelte, hogy sok az ellentmondás a tervezetben. A felsõoktatás mûködését kerettörvény szabályozná, ugyanakkor a végrehajtás módját jogszabályokban rögzítené a kormány. Fennáll a veszélye annak, hogy alsóbb rendû jogszabályok, illetve más törvények átírják a törvényalkotó szándékát. Problémának nevezte, hogy a törvénytervezet konzervatív felsõoktatási modellt hozna létre, amely figyelmen kívül hagyná az eddig elért elõremutató eredményeket. Az elképzelés szûkítené az intézményi autonómiát - többek közt - a gazdálkodás, a docensek elõléptetése, a habilitáció kérdése és a szenátus összetétele terén. Ugyanakkor nem egyértelmû a kutatóegyetemek támogatásának módja és a pedagógusképzés átalakítása sem - fejtette ki a rektor.

Mindemellett véleménye szerint szükséges lenne a közoktatási és a felsõoktatási törvény érintkezõ pontjainak harmonizálása is. A Debreceni Egyetem a karok véleménye alapján alakította ki állásfoglalását az irányítással, a mûködtetéssel, a finanszírozással, a centrumok helyzetével és a képzéssel kapcsolatban.

Fábián István szerint úgy kellene az intézmények egységes álláspontját megfogalmazni a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy a kor kihívásainak megfelelõ szabályozás jöjjön létre.

Elsõ hozzászólóként Tóth Imre, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkára fejtette ki véleményét a tervezettel és az elhangzottakkal kapcsolatban. Mint fogalmazott, a minisztériumi tervezetet kiindulópontként fogadják el, de a szakszervezet a felsõoktatási kerettörvény helyett egy jóval részletesebb szabályozást tartana elfogadhatónak. Javaslataik között szerepel a közalkalmazotti jogviszony, a kétszintû érettségi, a bolognai rendszer kérdése, a pedagógusképzés ügye és a vidék-fõváros, egyetem-fõiskola ellentét feloldása is. Egyetértett Fábián István rektor véleményével a felsõoktatási és a közoktatási törvény egyeztetése és az intézményi finanszírozás kérdésében, ugyanakkor hangsúlyozta az érdekképviselet fontosságát a vezetõ és döntéshozó testületekben, ami véleménye szerint kulcskérdés a szakszervezet számára. A hallgatói képviselet tekintetében hangsúlyozta, hogy helyi szinten a szakszervezet támogatja a HÖK azon törekvését, hogy érdemi képviselete maradjon a döntéshozatalban. Kiemelte: szükséges a tervezetben a közszolgálatiság garantálása és egy olyan bértábla kialakítása, ami valamennyi egyetemi polgárnak biztosítja a társadalmi elismertséget.

A fórumon hallgatói javaslat hangzott el a nemzetstratégiai értékû képzések (mint pl. orvos, informatikus, pedagógus) kiemelt elkülönítésére, valamint az életpálya-modell feltételeinek hazai biztosítására.

Pál Szabó Klára mestertanár hozzászólásában a törvénytervezet társadalmi hatásait boncolgatta. Véleménye szerint az emelt szintû érettségi bevezetésével sokan kiszorulnak az államilag finanszírozott képzésbõl, emellett hiányolta a koncepcióból a hallgatói szociális finanszírozás részletezését is. A pedagógusképzés átalakításával kapcsolatban kifejtette, hogy a tervezett 5+1+2 éves képzés bevezetése nem teszi vonzóbbá a pályát.

- Nem elõzte meg hatástanulmány az emeltszintû érettségi bevezetését - reagált a felvetésekre Fábián István, aki egyetértett azzal, hogy a törvénytervezetben megvan a társadalmi szegregáció veszélye és a hallgatók szociális helyzete sok esetben valóban meghatározza a továbbtanulás lehetõségét. A törvénytervezet pedig nem részletezi, hogyan kezelné ezt a problémát. Ugyanakkor szociális helyzete miatt egyetlen tehetséges hallgatót sem veszíthetünk el - hangsúlyozta a rektor. A pedagógusképzés átalakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakma gondjait valóban meg kell oldani, de ehhez más politikai eszközökre is szükség lenne.

Az új felsõoktatási törvény tervezetérõl szóló vita december 10-ig tart, eddig az idõpontig várja a hozzászólásokat és javaslatokat az államtitkárság, a végsõ verzió 2011 tavaszára készül el.