A magyar sport korábbi állami támogatási és bázisvállalati rendszere felbomlott, a finanszírozás az olimpiai sportágakra és világversenyekre alapozott pontrendszerre koncentrál. Az elmúlt 20 évben klubok, sportágak tûntek el a palettáról, a tömegsport bázisa jelentõsen lecsökkent. A kormányzati szándék szerint a fejlesztés egyik alapja a felsõoktatás lehet. A Debreceni Egyetem korábban már többször kezdeményezte, hogy a felsõoktatási intézményrendszert nagyobb mértékben vonják be a sportéletbe - hangzott el a fórumon.

- A Debreceni Egyetem rendelkezik azzal a tapasztalattal és szaktudással, amely segítségével bõvíteni tudjuk a sporthoz kapcsolódó tevékenységeinket - fogalmazott Fábián István rektor.

A „sportosabb” jövõ megalapozását segítené az adótörvények módosítása és a sporttörvény újrakodifikálása. A 18-23 éves korosztály 45-50 százaléka részt vesz a felsõoktatásban, így érintett lehet akár a tömeg-, akár a versenysportban. Az intézményrendszer megfelelõ szabályozással és finanszírozási szabályokkal bevonható a sportba, ami számos sportág versenyrendszerére, tömegbázisára jelentene megoldást.

- Célunk, hogy a sport által neveljünk és oktassunk, hogy egészségesebb, értékesebb emberek nõjenek fel Magyarországon – mondta el Czene Attila, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium sportért felelõs államtitkára.

Az egyetem szerint a felsõoktatás intenzív bevonását segíthetné:
• a meglévõ infrastruktúra felújítása, fejlesztése,
• a felsõoktatási törvényben a közéleti, szakmai és egyéb speciális ösztöndíjak mintájára sportösztöndíj bevezetésére - a hallgatói juttatások terhére,
• az intézményeket 100 százalékos egyetemi tulajdonú klubok fenntartására, mûködtetésére motiválni
• lehessenek a sporttal kapcsolatos adótörvények kedvezményezettjei az egyetemi sportklubok is
• az utánpótlás fogalmának meghatározása során az egyetemi klubok U23 korosztályig versenyeztethessenek sportolókat.

A Debreceni Egyetem kiemelt figyelmet fordít a sportra: a hallgatók a rendszeres testnevelés órák mellett kipróbálhatják magukat a szabadidõ- és versenysportban egyaránt. Az egyetemen - saját elhatározásból és nem törvényi kötelezettségbõl - minden alapszakon van kötelezõ testnevelés óra. A sportélet legaktívabb résztvevõi évente két alkalommal pályázhatnak az egyetem sportösztöndíjára. Egyesületünk, a DEAC Nonprofit Közhasznú Kft. több mint 90 éves múltra tekint vissza. A szakosztályok mintegy 300 versenyzõje képviseli az egyetem színeit a felsõoktatási és nemzeti bajnokságokon. Népszerû és a hazai sportélet elismert eseménye az évente megrendezett Buzánszky Jenõ labdarúgó-, a Kamuti Jenõ vívóbajnokság és a Városi Egyetemi Úszónap is.

Az új elvárásoknak megfelelõen átalakult az egyetem testnevelési és sporttevékenysége. 2011. március 31-én megszûnt a Sportigazgatóság, helyette 2011. április 1-tõl létrejöttek a Centrumok, illetve a Tudományegyetemi Karok Testnevelési és Sportközpontjai. A testnevelési, a tömegsport és a sporttal összefüggõ egyetemi szintû feladatok ellátására Testnevelési Koordinációs Testület jött létre. Az egyetemi versenysport szervezése és mûködtetése a DEAC Nonprofit Kft. feladata lesz, amelynek fõ színterét az általa mûködtetett szakosztályok biztosítják.

A Debreceni Egyetem a várossal és a DVSC Zrt.-vel együtt tulajdonosa a Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, amelynek megvalósulását közösen szervezik. Ehhez az egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma oktatási hátteret és területet is biztosít. Ezen a bázison a remények szerint az ország egyik legszebb és legkorszerûbb edzõcentruma valósulhat meg, az akadémia növendékei pedig a sport mellett majdan kipróbálhatják magukat a felsõoktatásban is.
A Nemzeti Erõforrás Minisztérium 2011-ben 2,2 milliárd forint támogatásban részesíti a futball utánpótlásképzését, amelynek jövõ évtõl talán már a Debreceni Labdarúgó Akadémia is jelentõs bázisa lehet.

- Az egyetemi sport mintáit mihamarabb ki kell dolgozni, hogy a sport nagyobb, fontosabb szerepet kapjon az oktatási rendszerben is – hangsúlyozta Halász János parlamenti államtitkár a sajtótájékoztatón.