A magyar sport korábbi állami támogatási és bázisvállalati rendszere felbomlott, a finanszírozás az olimpiai sportágakra és világversenyekre alapozott pontrendszerre koncentrál. Az elmúlt 20 évben klubok, sportágak tűntek el a palettáról, a tömegsport bázisa jelentősen lecsökkent. A kormányzati szándék szerint a fejlesztés egyik alapja a felsőoktatás lehet. A Debreceni Egyetem korábban már többször kezdeményezte, hogy a felsőoktatási intézményrendszert nagyobb mértékben vonják be a sportéletbe - hangzott el a fórumon.

- A Debreceni Egyetem rendelkezik azzal a tapasztalattal és szaktudással, amely segítségével bővíteni tudjuk a sporthoz kapcsolódó tevékenységeinket - fogalmazott Fábián István rektor.

A „sportosabb” jövő megalapozását segítené az adótörvények módosítása és a sporttörvény újrakodifikálása. A 18-23 éves korosztály 45-50 százaléka részt vesz a felsőoktatásban, így érintett lehet akár a tömeg-, akár a versenysportban. Az intézményrendszer megfelelő szabályozással és finanszírozási szabályokkal bevonható a sportba, ami számos sportág versenyrendszerére, tömegbázisára jelentene megoldást.

- Célunk, hogy a sport által neveljünk és oktassunk, hogy egészségesebb, értékesebb emberek nőjenek fel Magyarországon – mondta el Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára.

Az egyetem szerint a felsőoktatás intenzív bevonását segíthetné:
• a meglévő infrastruktúra felújítása, fejlesztése,
• a felsőoktatási törvényben a közéleti, szakmai és egyéb speciális ösztöndíjak mintájára sportösztöndíj bevezetésére - a hallgatói juttatások terhére,
• az intézményeket 100 százalékos egyetemi tulajdonú klubok fenntartására, működtetésére motiválni
• lehessenek a sporttal kapcsolatos adótörvények kedvezményezettjei az egyetemi sportklubok is
• az utánpótlás fogalmának meghatározása során az egyetemi klubok U23 korosztályig versenyeztethessenek sportolókat.

A Debreceni Egyetem kiemelt figyelmet fordít a sportra: a hallgatók a rendszeres testnevelés órák mellett kipróbálhatják magukat a szabadidő- és versenysportban egyaránt. Az egyetemen - saját elhatározásból és nem törvényi kötelezettségből - minden alapszakon van kötelező testnevelés óra. A sportélet legaktívabb résztvevői évente két alkalommal pályázhatnak az egyetem sportösztöndíjára. Egyesületünk, a DEAC Nonprofit Közhasznú Kft. több mint 90 éves múltra tekint vissza. A szakosztályok mintegy 300 versenyzője képviseli az egyetem színeit a felsőoktatási és nemzeti bajnokságokon. Népszerű és a hazai sportélet elismert eseménye az évente megrendezett Buzánszky Jenő labdarúgó-, a Kamuti Jenő vívóbajnokság és a Városi Egyetemi Úszónap is.

Az új elvárásoknak megfelelően átalakult az egyetem testnevelési és sporttevékenysége. 2011. március 31-én megszűnt a Sportigazgatóság, helyette 2011. április 1-től létrejöttek a Centrumok, illetve a Tudományegyetemi Karok Testnevelési és Sportközpontjai. A testnevelési, a tömegsport és a sporttal összefüggő egyetemi szintű feladatok ellátására Testnevelési Koordinációs Testület jött létre. Az egyetemi versenysport szervezése és működtetése a DEAC Nonprofit Kft. feladata lesz, amelynek fő színterét az általa működtetett szakosztályok biztosítják.

A Debreceni Egyetem a várossal és a DVSC Zrt.-vel együtt tulajdonosa a Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, amelynek megvalósulását közösen szervezik. Ehhez az egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma oktatási hátteret és területet is biztosít. Ezen a bázison a remények szerint az ország egyik legszebb és legkorszerűbb edzőcentruma valósulhat meg, az akadémia növendékei pedig a sport mellett majdan kipróbálhatják magukat a felsőoktatásban is.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011-ben 2,2 milliárd forint támogatásban részesíti a futball utánpótlásképzését, amelynek jövő évtől talán már a Debreceni Labdarúgó Akadémia is jelentős bázisa lehet.

- Az egyetemi sport mintáit mihamarabb ki kell dolgozni, hogy a sport nagyobb, fontosabb szerepet kapjon az oktatási rendszerben is – hangsúlyozta Halász János parlamenti államtitkár a sajtótájékoztatón.