A nagy hadronütköztetõrõl tart angol nyelvû elõadást a Debreceni Egyetemen Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fõigazgatója.

„A Nagy Hadronütköztetõ – belépés az alapkutatások új korszakába” (The Large Hadron Collider - Entering a New Era of Fundamental Science) címû, a nagyközönségnek szánt díszdoktori székfoglaló elõadást az egyetem Aulájában hallhatják az érdeklõdõk június 8-án 11 órai kezdettel. A rendezvény házigazdájaként Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart bevezetõt és mutatja be az elõadót.

Rolf-Dieter Heuer professzor - akit a Debreceni Egyetem tavaly novemberben avatott díszdoktorává - 2009 óta vezeti a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét. A német részecskefizikusnak alapvetõ szerepe volt abban, hogy mûködésbe lépett a Nagy Hadronütköztetõ (Large Hadron Collider - LHC). A részecskegyorsító a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amelyet Genf mellett, a francia-svájci határon, a domborzati viszonyoktól függõen 50-150 méter mélyen, egy 27 kilométeres alagútban helyeztek el. Az LHC a Naprendszer legüresebb helye, ugyanis a gyorsítóban a csillagközi térhez hasonló vákuumot kell fenntartani. Emellett a világegyetem leghidegebb helye is, hiszen a részecskéket körpályán tartó mágnesek mínusz 271 Celsius fokra hûtve mûködnek megfelelõen. Egyben a világegyetem egyik legforróbb pontja is, mert a benne történõ proton-proton ütközések helyén rendkívül rövid idõre ezermilliószor magasabb hõmérséklet keletkezik, mint ami a Nap belsejében uralkodik - tájékoztatta az unideb.hu-t Trócsányi Zoltán akadémikus, egyetemi tanár.

A CERN fõigazgatója úgy véli, hogy az LHC megépítésével a fizikai alapkutatások egy új fejezete kezdõdött el. A gyorsítóban 600 millió proton-proton ütközés történik minden egyes másodpercben, amelyek pontos megfigyeléséhez óriási és nagyon bonyolult detektorokat kellett építeniük a mérnököknek. Az elsõ proton-proton ütköztetéseket 2009. novemberében 900 GeV (gigaelektronvolt) energián végezték. 2010 márciusában a hadronütköztetõ már elérte a protonnyalábonkénti 3,5 TeV-os (teraelektronvolt) energiát, amely 7 TeV-os ütközéseket jelent. Az LHC készen áll arra, hogy megfejtse a világegyetem titkait - véli Rolf-Dieter Heuer.

Heuer professzor elõadásában bemutatja a világméretû összefogással megépült mérõeszköz célját, mûködését és a magyar tudósok részvételével is zajló kutatások elsõ felfedezéseit. A kísérletek során rendkívül nagy sebességre felgyorsított, egymással szemben haladó részecske nyalábokat ütköztetnek, és a keletkezõ új részecskék fizikai sajátosságaiból következtetnek az ütközés pillanatában fennálló körülményekre. Ezáltal az anyag szerkezetébe, illetve a világegyetem korai fejlõdési állapotába nyerhetünk bepillantást.

Magyarország részt vett a gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon keresztül pénzügyileg járult hozzá a berendezés létrehozásához, másrészt fejlesztési munkával kapcsolódott be a CMS, vagyis a hadronütköztetõ egyik nagyobb detektorának megalkotásába. A kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték és építették meg. A magyar fizikusok jelenleg is aktív tagjai a Genfben zajló és világszerte kiemelt figyelemmel kísért kutatásoknak.

Az elõadás kapcsolódik a CERN utazó kiállításához. Az Európai Részecskefizikai Laboratórium június 2-tól mutatkozik be Debrecenben, a Kölcsey Központban.