A nagy hadronütköztetőről tart angol nyelvű előadást a Debreceni Egyetemen Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója.

„A Nagy Hadronütköztető – belépés az alapkutatások új korszakába” (The Large Hadron Collider - Entering a New Era of Fundamental Science) című, a nagyközönségnek szánt díszdoktori székfoglaló előadást az egyetem Aulájában hallhatják az érdeklődők június 8-án 11 órai kezdettel. A rendezvény házigazdájaként Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart bevezetőt és mutatja be az előadót.

Rolf-Dieter Heuer professzor - akit a Debreceni Egyetem tavaly novemberben avatott díszdoktorává - 2009 óta vezeti a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét. A német részecskefizikusnak alapvető szerepe volt abban, hogy működésbe lépett a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider - LHC). A részecskegyorsító a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amelyet Genf mellett, a francia-svájci határon, a domborzati viszonyoktól függően 50-150 méter mélyen, egy 27 kilométeres alagútban helyeztek el. Az LHC a Naprendszer legüresebb helye, ugyanis a gyorsítóban a csillagközi térhez hasonló vákuumot kell fenntartani. Emellett a világegyetem leghidegebb helye is, hiszen a részecskéket körpályán tartó mágnesek mínusz 271 Celsius fokra hűtve működnek megfelelően. Egyben a világegyetem egyik legforróbb pontja is, mert a benne történő proton-proton ütközések helyén rendkívül rövid időre ezermilliószor magasabb hőmérséklet keletkezik, mint ami a Nap belsejében uralkodik - tájékoztatta az unideb.hu-t Trócsányi Zoltán akadémikus, egyetemi tanár.

A CERN főigazgatója úgy véli, hogy az LHC megépítésével a fizikai alapkutatások egy új fejezete kezdődött el. A gyorsítóban 600 millió proton-proton ütközés történik minden egyes másodpercben, amelyek pontos megfigyeléséhez óriási és nagyon bonyolult detektorokat kellett építeniük a mérnököknek. Az első proton-proton ütköztetéseket 2009. novemberében 900 GeV (gigaelektronvolt) energián végezték. 2010 márciusában a hadronütköztető már elérte a protonnyalábonkénti 3,5 TeV-os (teraelektronvolt) energiát, amely 7 TeV-os ütközéseket jelent. Az LHC készen áll arra, hogy megfejtse a világegyetem titkait - véli Rolf-Dieter Heuer.

Heuer professzor előadásában bemutatja a világméretű összefogással megépült mérőeszköz célját, működését és a magyar tudósok részvételével is zajló kutatások első felfedezéseit. A kísérletek során rendkívül nagy sebességre felgyorsított, egymással szemben haladó részecske nyalábokat ütköztetnek, és a keletkező új részecskék fizikai sajátosságaiból következtetnek az ütközés pillanatában fennálló körülményekre. Ezáltal az anyag szerkezetébe, illetve a világegyetem korai fejlődési állapotába nyerhetünk bepillantást.

Magyarország részt vett a gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon keresztül pénzügyileg járult hozzá a berendezés létrehozásához, másrészt fejlesztési munkával kapcsolódott be a CMS, vagyis a hadronütköztető egyik nagyobb detektorának megalkotásába. A kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték és építették meg. A magyar fizikusok jelenleg is aktív tagjai a Genfben zajló és világszerte kiemelt figyelemmel kísért kutatásoknak.

Az előadás kapcsolódik a CERN utazó kiállításához. Az Európai Részecskefizikai Laboratórium június 2-tól mutatkozik be Debrecenben, a Kölcsey Központban.