Ljudmila Ulickaja beszél írói pályájáról, mûvészetérõl és magyarul frissen megjelent, Imágó címû regényérõl. A beszélgetés orosz nyelven, magyar nyelvû tolmácsolással zajlik. A beszélgetést Goretity József, a kötet fordítója vezeti.

Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja meglehetõsen késõn került be az orosz irodalmi életbe. Végzettségét tekintve genetikus, kényszerûségbõl hagyta el eredeti pályáját. Miután munkahelyérõl elbocsátották, három éven át a moszkvai Zsidó Színház irodalmi vezetõjeként dolgozott. Közben rendületlenül írt is: elõbb verseket, aztán filmforgatókönyveket, majd prózát. Az oroszországi folyóiratok azonban rendre visszautasították elbeszéléseit (elõbb jelent meg könyve Franciaországban, mint hazájában), mígnem a Szonyecska címû kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mû (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzõjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat. Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt 2009-ben, erre az alkalomra jelent meg magyarul hetedik, Daniel Stein, tolmács címû kötete. A 2010-ben magyarul is megjelent könyve, az Elsõk és utolsók (2010) az írónõ válogatott novelláit tartalmazza.