Lezárult a Debreceni Egyetemen a kétéves, ember-gép kommunikációt vizsgáló kutatás. Az eredményekrõl kétnapos konferencián számolt be a kutatócsoport.

Nyelvészek, kommunikációkutatók, informatikusok, pszichológusok, matematikusok és a robotika kutatói dolgoztak együtt a Debreceni Egyetemen mûködõ HuComTech (Human Computer Interaction Technologies) kutatócsoportban. A szakemberek az emberi viselkedés komplex hálójának felfejtésére vállalkoztak annak érdekében, hogy az így nyert adatokkal a jövõben mesterséges intelligenciák betanítását segítsék elõ. A két év alatt a csoport 113 ember videó- és hanganyagot tartalmazó adatbázist hozott létre. A felvételeket irányított és kötetlen beszélgetés, illetve szövegrészletek hangos felolvasása során rögzítették. A cél, hogy a (számító)gép felismerhesse, mi is történik a „másik oldalon”, és ahhoz adaptálja magát.

- A munkába három, nemzetközileg elismert kutatócsoport is bekapcsolódott, így munkatársunk lett a finn Tapio Seppänen, az Oulu Egyetem hangfeldolgozással foglalkozó mérnök professzora, akinek a vizuális információ feldolgozásának területén voltak tapasztalatai. Õ volt az, aki a leghosszabb idõt, egy egész évet töltött nálunk. A hollandiai twentei egyetemrõl a magyar származású digitális képfeldolgozást kutató, Ruttkay Zsófiát kértük fel. A londoni King’s College professzora, Harold Short pedig a csapat összekovásolásában segített - tájékoztatott október 10-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában kezdõdött rendezvényen Hunyadi László projektvezetõ, a Debreceni Egyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetõje.

Az elmúlt két év az adatbázis létrehozására, egy hosszabb távú kutatás elméleti alapjainak lefektetésére, illetve egy erõs csapat létrehozására volt elég. A HuComTech csoport a jövõben a Debreceni Egyetem Kutatóegyetemi pályázat részeként tervezi a munka folytatását.